Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv
A hajósi sváb gyermeknyelv 409 ajjee! / ajjeele! / ajjeelile! módosítószóval és az ajjela igével tanítanak: Tuar amali dein Nini ajjeela /ajjeelala! (Szeressed már meg a nagypapádat!) Hogy tudjon örülni a szép dolgoknak, például ruhadarabjainak, virágoknak stb., és hogy vigyázzon is rájuk, azt gyakran a magyar csecse (tschetsche) szó ismételgetésével érik el: Guck amali deini tschetsche Schiahla a! (Nézd csak meg a csecse cipőcskéidet!) Tschetsche Sträußla! (De csecse virágok!) Kicsit nagyobb korban már a schia (szép) melléknévvel fogalmaznak meg kéréseket-parancsokat a helyes evésre, ülésre, állásra stb. vonatkozóan: Nu schia hocka blaiba! (Maradj szépen ülve!) Tuar amali schia deini Händla wäscha! (Mosd csak meg szépen a kezedet!) Schia eassa! (Szépen egyél!) A jobb kezét is szép kéznek mondják: S wel ischt dei schias Händile? (Melyik a szép kezecskéd?) Laß ma! siah dei schias Handle! (Mutasd csak a szép kezed!) Érzelmeinek, indulatainak visszafogására leggyakrabban olyankor van nevelési lehetőség, mikor elesik, vagy mikor nem kap meg valamit. Ha megüti magát, jelentéktelennek mondják az esetet: Tuar amali großa/a! (Alljál csak szépen föl!) Gyorsan csillapodik a sírása, ha a Haeila, haeila, Seaga kezdetű négysoros mondókának minden sora végén ráfújnak a fájó részre. Az is csillapítja a sírását, ha megverik a tárgyat, ami a fájdalmat okozta: Du, du, Stuahl! (Dá, dá, szék!) Több jelentéssel bír a ta szó, amit nyújtottan is ejtenek: taaa. Ha elfogyott az étel, ha valamit elvitt a cica, ha nincs a helyén valami, ha elment valaki és hasonlók, tehát ami valóban nincs, vagy csak el akarják rejteni a gyermek elől, az a hiány mind beleértődik a ta szóba: Taaa, ischt itta da. (Nahát, nincs itt.) Ta, 's ischt kuein Tschocki meh, dr Zitzi hatt'a futt. (Nézd csak, nincs csoki, elvitte a cica.) És közben széttárják vagy összecsapják üres kezüket. A sok nem és a tiltások dacossá teszi a gyermeket. A megtagadásnak változatos módjait keresi az okos szülő. A kicsik elől még el lehet dugni egy tárgyat azzal, hogy elvitte a cica: D Katz / dr Zitzi hat's gnamma /futt. A miért-korszakban a sokszor ismételt Waramm? kérdésre az elutasítás: Dramm / So ramm, am dei Nas darengaramm. (Miért? - Azért, köröskörül az orrod körül.) Ha meséért nyaggatta a szülőket, két rímelő szóval is le tudták rázni: Aus - Maus (szó szerint: vége - egér). Vagy: A Katz and a Maus, dia Predig ischt aus. (Egy macska meg egy egér, a prédikálásból elég.) Máskor végtelen mesével vették el a gyermek kedvét: 's ischt amal an Ma and a Waib gsei, deanni haud a hilzis Schissile and a hilzis Leffűi ghätt. Soll i 's vazähla? (Volt egyszer egy ember meg egy asszony, volt nekik egy fatányérkájuk és egy fakanalacskájuk. Meséljem el?) Ha a gyermek igent mondott, újra és újra elmondták ezt a szöveget, míg a gyermek meg nem unta. Szerencsés volt az a gyermek, akinek valódi mesét ( Vazähleds) mondtak. 4 A hajósi gyermekeknek is mesélték a Grimm-meséket. 9 BERAUER József 1896. 145. „Kleiner Adolf plébános a népnevelés előmozdítása ezéljából népkönyvtárt alapított, melyhez Császka György kalocsai érsek és Troli Ferencz pécsi kanonok 100-100 frttal járultak. A könyvtár 160 kötetet számlál és a lakosság által buzgón használtatik." Kleiner Adolf 1889-1915 közt működött Hajóson.
