Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 225 ának szánt adományokról szólnak a végrendeletek részletei. Ilyen összefüggésben többször előfordul Abony, Árokszállás (Jászárokszállás), Nagyvarsány, Szentes, Szentmártonkáta, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunszentmiklós, Pataj (Dunapataj) neve is. Többen hagynak pénzt izsáki lakosoknak és az ottani eklézsiának. A korabeli pénzügyletek, kamatra kiadott összegek és különböző adósságok kapcsán is sok település neve került megörökítésre a végrendeletek szövegében. Moré Ferencnek 1682-ben Fogtűn (Foktő) lakó Bíró János adós pénzekkel, Taso András 1691ben adós egy kürti legénynek, Tót János 1739-ben bor árával tartozik a péteri és a ferencszállási vendégfogadósnak. Csengés Szabó Mártonnak 1761-ben „Kunszentmiklóson gulyáskodó Kohanes József adós kölcsönpénzzel hát forinttal. Szegedi kanász, Szerző József kölcsönpénzzel öt forinttal".

14

9 Gózony István adósságai és különböző ügyletei kapcsán 1777-ben Székesfehérvár, Szabadszállás, Sárosd, Kunszentmiklós, Bócsa, Szabadka, Némedi nevét említették, a kecskeméti mellett a szabadszállási és a kunszentmiklósi eklézsiára hagyott pénzt.'

5

0 Özvegy Setéth Mihályné kamatra kiadott pénzei Solton, Nagykőrösön, Kunszentmiklóson és Kiskunlacházán voltak, rokoni kapcsolatai Kunszentmiklóshoz és Csákvárhoz fűzték: „Néhai boldog emlékezetű Setéth Mihály férjemnek Csákváron lakó és Setéth néven attyafiainak adódgyon f 150. [...] boldogult férjemnek a szentmiklósi osztályból jutott [holmik] adattassanak vissza Virág uraiméknak ".

1 1 Másoknak Gyöngyösön vagy Kolozsváron volt „interessre" kiadott pénze.

1"

2 A különböző eklézsiákra történt hagyományozások mögött legtöbbször felfedezhetünk konkrét rokoni vagy egyéb kapcsolatot, a Fejér megyei árva eklézsiákra adakozó Palaskári Jánosról pl. kiderül, hogy az egyik településen rokona élt.

153 Sellyei György adományozott a kecskeméti, pataki, debreceni kollégiumra, pénze volt a fülöpszállási prédikátornál, fia a makádi prédikátor, és „A berényi reformata eklézsiának, mivel ott születtem és neveltettem rendelek 30 r forintokat ",

15

4 A korabeli társadalomban tapasztalható migrációs folyamatokról általában elmondható, hogy a hódoltság korának menekülési hullámait követve a beköltözés lelassult, a földművelő lakosság megállapodott, a legmobilabb réteg a pásztoroké.'

3" Az egyházi emberek - lelkészek, iskolamesterek - viszonylag tág körben mozogtak, és széleskörű kapcsolatokkal rendelkeznek, példaként említhetjük Ballabás Anna zilahi, nagybányai, Szalai József fogarasi rokonságát. 14

9 Csengés Szabó Márton 1761. augusztus 18. KREK IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. 1. 254. 15

0 Gózony István 1777. október 19. KREK Kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. II. 280-282. 15

1 Özvegy Setéth Mihályné 1791. október 26. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. III. 84-85. 15

2 így pl. Búza András 1702. május 11. KREK VI/9. 15

3 Palaskári János 1783. május 3. KREK XIII/9. 15

4 Sellyei György 1794. december 22. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. III. 113-114. 13

5 A Kecskemétre történő migrációt és a városból való (kisebb mértékű) elvándorlást illetően lásd Iványosi-Szabó Tibor: A migráció Kecskeméten 1662-1711 között. In: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 389^134.; a pásztorokról lásd Szabó Kálmán: A rideg és betyár szó jelentése Kecskemét múltjában. In: SZABÓ Kálmán 1986. 197-199. és uő: A kecskeméti pásztorok nemzetisége. In: SZABÓ Kálmán 1986. 223-229.