Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból
250 Székely Gábor kalmakra a megfelelő ünneplő szolgált. Pörke szolgálójának például a jobbik mentéjét hagyta a hozzá illő gyászos szoknyával, hogy őt abban gyászolja. 2 7" A XVIII. század közepének férfi viseletéről is több forrás áll rendelkezésre, ezek közül egy jómódú családban felnövő, református kollégiumba járó fiatal fiú teljes ruhatárának jegyzékét tartalmazza Gereh György végrendelete, illetve a hozzá kapcsolt inventárium, ami annak köszönhető, hogy mostohaapja szigorúan számon tartotta a tíz esztendő alatt ráköltött összegeket. A sok pár fejér öltöző ruhán kívül többször előforduló viseleti darabok: mente, nadrág, csizma, süveg, kalap, valamint kiegészítők (gatyamadzag, nadrágszíj, zsinórok, keszkenő) a temetéséhez pedig: ing és lábravaló, papucs, szemfedél. 27 6 A XVIII. század második felében a végrendeletek többsége foglalkozik a textilekkel, viseleti darabokkal. Püspök Istvánné két mentét, Dósa Jánosné két mentét és szoknyát, későbbi végrendeletében egy pár ingvállat, egy pár ingaljat, szoknyát, 9 pár ezüst kapcsot, Varjas István egy pár férfi fejér ruhát, Farkas Gergelyné kendőket, ingvállakat, ingaljakat, szoknyát hagyományoz. Egyes darabok változatlanul értékes holmiként öröklődnek, mint Hemző Mihályné végrendeletében olvasható: „Hemzö András fiam mentéjén volt ezüst gombokat a felesége eladta, azt visszaváltottam 9 f 8xr, hagyom a két unokámnak egyaránt. A selyem övet [...] János unokámnak". 21 1 Csabai István egy téli felsőruháról végrendelkezett, ez az egyetlen ilyen említés erről a ruhadarabról: „A Decemberem legyen Bóna Sámuelé, sokszori hozzámvaló különös hívségiért", 27 8 Róka Ferencné 1777-ben kürdiről, Gózony István 1777-ben subáról és bakancsról, Szűcs Józsefné Jósa Katalin 1782-ben mentéről, szoknyáról, Szűcs Józsefné Lovas Katalin 1784-ben fekete mentéről, Ráczkevi Fel Borbély Gergely hitvese gyolcsokról végrendelkezik. Lénárt György 1779-ben „négy ökröt és negyedmagukkal való teheneket" hagy feleségének azzal a kikötéssel, hogy azoknak árából, beleszámítva az eke és szekér szerszámok árát is, három leányának egy-egy tisztességes szoknyát csináltasson, a kisebbnek egy egy paplant is. 27 4 Herczeg Jánosné Szentmiklósi Éva 1779-ben több rendbeli teljes öltözeteiről végrendelkezett: „14. Az olajszínű szoknyámat, pruszlikomat és hamuszín mentémet és szegfűszínű selyem pruszlikomat ezüst kapcsokkal együtt Borbély Szabó Andrásné nénémasszonynak. 15. Az vajszínű szoknyámat, pruszlikomat, hollószínű selyem keszkenyömet Szappanos Mihályné öcsémasszonynak. 16. Mind az két mentémen levő ezüst gombjaimat hagyom két testvérnéném és öcsémasszonynak 27 5 Ballabás Anna 1729. március 4., 1729. május 4. KREK VI/34., Vl/35. 27 6 Gereh György végrendelete és inventáriuma 1752. január 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. I. 179182.; GEREH György 1930. 247-248. A gatyamadzagról lásd Szabó Kálmán: Jegyajándék volt-e a cifra gatyamadzag? In: SZABÓ Kálmán 1986. 369-370. 27 7 Özvegy Hemzö Mihályné 1764. február 24. KREK Kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. I. 306. 27 8 Csabai István 1770. december 18. KREK Kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. II. 81-82. 27 9 Lénárt György 1779. augusztus 15. KREK Kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. II. 349-351. 28 0 Herczeg Jánosné Szentmiklósi Éva 1779. augusztus 11. KREK kivonatok, IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 20022004. II. 348-349.
