Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században
Kecskemét közvilágítása a XIX. században 323 mulasztások, a világítás hiányosságai miatt 1880-ban a város tizedenként lámpafelügyelő, bizottságok alakítását határozta el. 5 3 A mulasztások megszüntetésének érdekében - és a lámpák fényerejének növelésére - pedig a város gondolkodott a gázvilágításra való áttérésen is, hiszen ennél a világítási formánál a világítóanyag utánpótlása folyamatos, így azon nem spórolhat a vállalkozó. A gázvilágítás bevezetésének első kísérletére 1872-ben került sor, 5 4 amikor egy berlini vállalkozó ügynökével, Bushnan úrral tárgyaltak, majd szerződést is kötöttek. Ugyanez az ügynök más városokban is járt, Baja, Eperjes, Esztergom, Komárom, Szatmárnémeti, Versec, Zombor városokkal szintén kötött szerződést.^ Ezek közül a szabadkairól a kecskemétiek is tudtak, mivel mintaként használták a saját szerződésükhöz, illetve ez alapján kaptak újabb engedményt az ügynöktől." 6 Ugyanekkor Újvidék az Inländische Gasgesellschafttal kötött szerződést/ azonban a gázgyárak felépítésére egyik esetben sem került sor, bár a vállalkozó sok esetben halasztást is kért. A kudarc oka az 1873-as gazdasági válság volt, amely elsősorban a német területeket érintette, de Magyarországon is érezhető volt a hatása. Kecskeméten 1875-ben azzal zárták le ezen légszeszvilágítási ügyet, hogy a szegénypénztár részére utalták át a kapott bánatpénzt, amiből öt évvel később egy közvilágítási alapot hoztak létre, hiszen a lététbe helyezett kötvények még meg voltak. 1877 tavaszán hordozható légszeszlámpára kapott ajánlatot a város előbb Fekete Antaltól, utóbb Maróczy József, szegedi bádogos mestertől is. Nemsokára kiderült, hogy az előbbi csupán Maróczynak az ügynöke volt. s N Maróczy lámpáival próbavilágítást is tartott Kecskeméten: „A Maróczy féle lámpák végre valahára megérkeztek. Egy utcai lámpa a református egyház piaci palotája előtt van felállítva egy másik pedig a barátok temploma előtt. Több napi tapasztalatok után elmondhatjuk, hogy ezen találmányt csakugyan igen figyelemre méltónak találjuk, mivel több világosságot terjeszt, mint 3 petróleumlámpa Most már az a kérdés, hogy vájjon nem lesz-e a szerkezet gyenge, vagy nem fog-e füstölni? Eddigi tapasztalatok szerint azt jegyezzük meg, hogy e lámpákat alig lehet szobában használni, mert túlságosan lobognak. Úgy halljuk, hogy a kaszinóban M. úr bemutatta talál5 3 BKMÖL IV. 1903. a. 485/1880. > J 1872-ben több bel-és külföldi vállalkozótól kért ajánlatot Kecskemét, a berlini Eggels Károlyét (másutt Egells) fogadták el. A szerződést 1872. november 7-én kötötték meg, de a vállalkozó 1874. december 15-ig nem kezdett hozzá, ezért 1875. február 24-én felbontották a szerződést. (JUHÁSZ István 1998. 338-340.) 5 5 MOL K 150 V. 5. t. 42124/1872 és V. 43956/1873. (Szatmárnémeti) és V. 1393/1878 (Komárom). 5 6 MOL K 150 V. 40815/1872. 5 7 MOL K 150 V. 10. t. 2658/1873. 5 8 KECSKEMÉT 1877. ápr. 29., 3.: „Tessék eligazodni! Ezelötl néhány héttel egy Fekete Antal nevű szegedi polgár járt városunkban, s a polgármesteri hivatalban bemutatott egy új szerkezetű, úgynevezett »hordozható légszeszlámpát«, 5 a város világítására nézve ajánlatot is tett. A szakértő bizottság még az új találmányt megvizsgálta, azt igen figyelemre méltónak találta, s Fekete Antalt megbízta, hogy a városháza egyik sarkán pár hétre próbalámpát állítson föl, mely ha sikeresnek bizonyul, az új találmányát a bizottság a közgyűlés figyelmébe fogná ajánlani. - Alig egy hétre ezután olvastuk a fővárosi lapokban, hogy ezen találmányra Ma ró c zy J. szegedi lakos kapott szabadalmat. "
