Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Fábián Borbála: Kecskemét közvilágítása a XIX. században

324 Fábián Borbála mányát; de mi meghívót nem kaptunk..." Maróczy József lámpáinak világító anyaga a petróleum volt, s ekkoriban több szakember is jónak találta lámpáját, amelyre szabadalmat is kapott, sőt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ajánlotta vidéki városok világítására.

61

1 Ebben az évben Maróczy más városokban is próbálkozott találmánya elterjesztésével, pl. Zentán ahol a próbavilágítás után a polgármester a petróleumvilágítást tartotta célszerűbbnek, „annak ellenére, hogy a gázlámpa lángja szebben világít ".

6

I A kecskeméti tanács is hasonlóan dönthetett, mivel ezt a világítási módot sem vezették be. Közben nemcsak az új világítási mód bevezetésére, hanem a lámpák számának emelésére is mindinkább növekedett az igény, ugyanis még az 1880-as évek elején is a város nagyobb terjedelmű és népesebb utcáinak egy része sem volt világítva, vagy csak igen hiányosan, mivel gyéren álltak a lámpák.

6^ Ugyanakkor már a külvárosok - pl. a XI. tized, Máriaváros - lakói is követelték a várostól a közvilágítást. Felmerült az igény a díszvilágításra is: 1882-ben Kecskemét a főtere megvilágítására 2 darab öntöttvas lámpaoszlopot rendelt meg: „a Deák és Koßuth téreknek czélszerűbb megvilágítása végett 2 drb két ágú kandelábernek - darabonként 36 ftjával - a Ganz és társa részvénytársulatíó\ Ezek az oszlopok persze a jobb világítás mellett, hiszen egy oszlopon két lámpa volt, reprezentatív célt is szolgáltak. Azért kerültek a főtérre, hogy a város gazdagságát, haladását is megjelenítsék, mivel ekkoriban csak a nagyobb városokban voltak öntöttvas lámpaoszlopok, a legtöbb helyen - akár petróleum, akár gázvilágítású volt a város - többnyire csak faoszlopokon álltak a lámpák és csupán a falikarok(consolok), tehát a házfalra erősített lámpák tartói készültek vasból. Ez a lámpabeszerzés is mutatja, hogy a városi tanács egyáltalán nem kezelte mostohán a petróleumvilágítást,

6

4 s a gázvilágítás 5

9 KECSKEMÉT 1877. máj. 27. 3. 6 0 Egy szegedi gépész, Maróczy József saját szabadalmazott találmánya szerint szerkesztett hordozható petroleum-légszeszlámpákat, szintigy hordozható kisebb gázfejlesztő készülékekt készít, melyek több fogyasztó és szakember bizonyítása szerint igen ezélszerüeknek mondhatók. A feltaláló a különfele lámpatesteket más gyárakból veszi és azokra csak az általa feltalált szerkezetet alkalmazza. Sajnos, hogy az uralkodó általános pangás folytán nem akad tőkepénzes vállalkozó, ki a feltalálóval szövetkezve, a fontos találmányt az eddiginél nagyobb mértékben kiaknázná. A szerfölött rosszul világított vidéki városok a találmány alkalmazásával nagyot lendíthetnének az ügyön. " (JELENTÉS 1879. 187.) 6

1 TARI László 1995. 8. 6

2 BKMÖL IV. 1908. b. 5716/1880 - 9946/1881: „ezen útcza végéhez egyik lámpa, nem egyenmes irányban ugyan, de csak 14, a másik pedig 18. folyó ölnyi távolságra esik, úgy hogy ezen a tájon 2500 • ölön ezidöszerint 4 útczai lámpa van felállítva, mind ennek daczára azonban a Collner és Dömötör útcza éji világítása nagyon hiányosnak mondható, de figyelembe véve más részről azon körülményt is, hogy városunknak nagyobb terjedelmű és népesebb útczái sincsenek még ezidöszerint a kérdés alatt levő két utczánál jobban világítva, folyamodók kérelmét azon időre véleményezzük teljesithetőnek, amidőn a városi közönség a kőzóhajnak megfelelőleg átalában az egész városban az útczai lámpák számát szaporítani fogja. " 6

3 BKMÖL IV. 1908. b. 10619/1882- 12539/1882: ..beszerzését elrendelték" az augusztus 17-i tanácsülésen. 6

4 Juhász István Kecskemét város építéstörténetében vádolja ezzel a várost: „A város igyekezetét az a körülmény fékezte, hogy már 1872-ben a korszerűbb gázvilágítás bevezetésére törekedett, így a petróleumvilágítást mostohán kezelte. " (JUHASZ István 1998. 337.) A lámpák számának lassú emelkedésének oka a város anyagi helyzete és a lakosok hozzáállása a közvilágításhoz. Ez utóbbit mutatja, hogy más törvényhatósági városokkal összehasonlítva sokkal kevesebb kérvényt adtak be, hogy utcájukban lámpát állítsanak, s ezek között is csak elvétve akad olyan, amikor a lámpa elkészítését magukra vállalták s a tanácstól „csak" a világítási költségeket kérték.