Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai
A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai 65 AZ ADAI KORONGOS FÜLBEVALÓPÁROK Az adai fülbevalók díszítőmotívumai az alábbiakban foglalhatók össze: Alak: korong alakú test, kétoldalt visszapödrött karika, két fél rozettából álló áttört gömb a fülbevalótest és a karika csatlakozásának ívelt kivágásában - előlap: négyzetes üvegberakás, sugarasan elhelyezett gömbdíszes hengerekben áttört rozettagúlák hátlap: filigránkör-hálóban középen rozetta, oldalt fél rozetták - perem: gömbdíszes hengerekkel kereteit, áttört gömbgúlák és gömbdíszes karikák váltakozásával zárt. E díszítőmotívumok kisebb-nagyobb mértékben a többi korongos fülbevalón is előfordulnak. Az adai ékszerek csak hátlapjuk filigrános díszítésében egyeznek a lakat alakú fülbevalókkal, ám ez a motívum nemcsak minden korong alakú fülbevaló hátlapjának egységes, hanem egyéb ékszereknek is gyakori díszítőeleme. Jelenlegi adataim szerint a filigránkör-háló először a koszovói-közép-szerbiai területen jelenik meg már a XV. század folyamán, s ezt követően teljesen általános díszítőmotívuma lesz az itteni fülbevalóknak és egyéb ékszereknek éppúgy, mint azoknak, melyeket innen északabbra találtak."' A központi egész ill. perem körüli fél-rozettákkal kombinált filigránkör-háló azonban csakis az Al-Dunától északra előkerült példányokon fordul elő 6 0 (a koszovói Novo brdoi ékszerek hátlapján nagyobb körök tagolják a filigránkör-hálót), ezeken azonban teljesen általános. 6 1 A gömbdíszes hengerekkel kereteit perem ugyancsak az Al-Dunától északra talált fülbevalók sajátsága, bár a feltételezhetően közép-szerbiai eredetű zombori példány peremén (és testén) már megjelenik ez a díszítés. A hengerekkel kereteit perem - a Novo brdoi kivételével - nem jellemzi a többi közép-szerbiai és koszovói korongos halántékdíszt, ám feltűnik az innen származó üreges lunulás fülbevalókon. A peremre forrasztott kis hengerek alkalmazásának kezdete mind a lunulás, mind a korongos fülbevalótípus esetében elsősorban a XVI. századi Koszovó és Szerbia felé mutat.' , : A perem szélére forrasztott áttört gömbgúlák az Al-Dunától északra előkerült, eddig ismert példányok felére jellemzőek. E területtől délre csak a grborezi-i darabon (bár a kép alapján nem áttört) és az egyik koszovói, pec-i fülbevalópáron 5 9 A katymári lunula alakú fülbevaló előlapját díszítik filigránkörök. WICKER Erika 2005; Uő 2008. 109-113.; A filigránkör-háló a fülbevalókon kívül föltűnik pl. a koszovói Pec-ben talált korong alakú, áttört flittercsüngős, négy db négyzetes kővel díszített fülbevaló előlapján (RADOJKOVIC, Bojana 1968. 97-98. és 1-2. kép); az adai melltükön és a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, az egyik adai típussal teljesen azonos külsejű, ismeretlen lelőhelyű melltűn is GERELYES Ibolya 1994. 46.. 69. és 26. kép). 6 0 Egyetlen kivétel egy, a katymárihoz alakilag teljesen hasonló, a XVII. századra datált, ismeretlen lelőhelyű, üreges lunula alakú, ismeretlen lelőhelyű fülbevalópár, melynek - töredékes, hiányos állapotban megmaradt - előlapján nagyobb központi rozetta, és a karikacsatlakozás alatt egy-egy kisebb rozetta van. BAJALOVIC-HADZIPESIC, Marija 1984. XXVII. t. 6 1 WICKER Erika 2005. 33-34.; Uő 2008. 111. 6 2 Például a manasijai, a Trgoviste-tabacinai (BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 230.), a prokupljei (COROVICLJUBINKOVIC, Mirjana 1958. 154-157. és 1. ábra 4.), sőt a katymári fiilbevalók is. WICKER Erika 2005.; Uő 2008.109-113.
