Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai
66 Wicker Erika jelennek meg. Utóbbi azért különösen érdekes, mert az áttört, gömbös gúlák között gömbös karikadíszek is vannak, akárcsak az adai ill. a bánáti, a Veliko gradistei és talán a Tomasevac/tamáslakai, 6 3 azaz az Al-Dunától északra előkerült példányokon. Az adai fülbevalópárok előlapjának közepét uraló négyzetes üvegberakás nem jellemzi a hasonló ékszereket. Mindössze két egyéb példát találtam rá: a koszovói Pec-ből származó egyik fülbevalópár és a Tomasevac/tamáslakai példány. Érdekes, hogy peremdíszük is azonos az adaiakéval. Négyzet alakú (sőt semmilyen) üvegberakás - a katymári kivételével - a lunula alakú fülbevalókon még egyáltalán nem fordul elő. A korongos alakú példányok egy részére (Pec, Tomasevac/Tamáslaka, Ada, az üreges korongosok közül Makó) jellemző, magas foglalatban ülő, négyzetes üvegdísz azonban más XIV-XVII. századi szerbiai ékszereken is megjelent. 6 4 A négyszögletes üvegberakás a XVII. század folyamán inkább az Al-Dunától északra voltjellemző, ahogy azt az adai melltük és a Dubovac/dunadombói ékszerkincs későbbi darabjai 6 5 mutatják, de az üvegdíszes ékszerek divatja ezt követően is megmaradt a Balkán félszigeten. 6 6 Mindebből következhet, hogy a négyzetes üveg-motívum Koszovó északi felén, Közép-Szerbia dél-délnyugati részén alakult ki a XIV. század közepe táján. Leggyakrabban ugyanis itt talált különböző, XV-XVI. századi ékszereken, XVII. századi érméket tartalmazó kincsleletek egyes darabjain fordul elő. 6 6 3 A rajzon ilyen karikadíszek csak a fülbevaló felső részén, kétoldalt látszanak. 6 4 Például egy XIV. század közepi Novo brdoi gyűrűn (RADOJKOVIC, Bojana 1969. 192. kép), a XV. századi trgovistei lelet kisméretű, hatszög alakú díszveretének közepén (MINIC, Dusica 1984. 28. és I. t. 5.), egy koszovói XVI. századi négyzetes, flittercsüngős fülbevalón (RADOJKOVIC, Bojana 1969. 191. kép), a pristinai XVII. századi négyzetes, flittercsüngős fülbevalókon (Uo. 192. és 193. kép), a hasonló korú grguri lelet téglalap alakú veretein és korongos ruhadíszén (IVANlC, Branka 1994. 295-296. és 1-2., 6 kép) valamint az ugyancsak XVII. századi pec-i lelet négyszögletes lemezes, hosszúcsüngős fülbevalópálján, két korongos fejű tűjén, korong alakú, flittercsüngős fülbevalóján és egy gyűrűjén (RADOJKOVIC, Bojana 1968. 2., 3., 5., 6., 11. és 14. kép.; A 3. kép fülbevalóját ld. RADOJKOVIC, Bojana 1969. 190. képen is.), továbbá egy szerbiai, de ismeretlen lelőhelyről előkerült nyakláncon (RAKIC, Kosta 1983. 338. A három korong alakú, két téglalap alakú, kőberakásos veret-csüngő lelőhelyét, jelenlegi őrzési helyét nem tünteti fel a kiadvány. Illusztrációként szerepel a Serbien c. fejezetben)' a Tomasevac/tamáslakai XVII. századi lelet melltűinek közepén (GERELYES Ibolya 1994. 46., 17. ábra és 25. kép), a battonyai fejdíszen (Uo. 22/b, 23/a kép) és egy, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ismeretlen lelőhelyű melltűn (Uo. 46., 69. és 26. kép), melynek legjobb párhuzamai az adai hasonló ékszerek között találhatók. Az öt adai melltűből a kétkeresztes díszítésű ékszerpárt ld. VASTAG János 2003. 7; Uő 2005. 10.; Újságcikk: Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967. 19. szám 6. 6 5 A fejdísz korongjain, három flittercsüngős csüngődísz közepén, a hosszúcsüngős fülbevalókon. BlRTASEVlC, Marija 1961. 43., Kat.sz.: 14., V. t.; Kat.sz.: 15-16., VIII. t. 1„ IX. t. 1-2.; Kat.sz.: 14., V. t.; 42., Kat.sz.: 7-9., IV. t. 2-3., VI. t., VII. t. 1. 6 6 A macedóniai „monastiri aranyművesek egyik rossz és megrovandó tulajdonsága, hogy ékszer-tárgyaikat szeretik hamis kövekkel ellátni. E czélra számtalan üvegből készített külömbözö színű követ raknak mindenüvé. " STRAUSZ Adolf 1888. 311.; A szerbiai macsvai népviseletben a hasonló fülbevalók díszítésénél a közelmúltban is különböző alakú és színű üvegpasztát használtak. BlRTASEVlC, Marija 1961. 29.; A kör alakú, filigrándíszes testen használt négyzetes üvegberakásra a XVIII. század második feléből származó, ismeretlen lelőhelyű ékszerek közt is van példa. BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 137. és XXXIX.t. 2., LVI. t. 1-3. 6 7 WICKER Erika 2005. 32-33.; UŐ2008. 110-111.
