Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai
64 Wicker Erika tér el, hogy középen áttört gömb vagy négyzetes üvegberakás (Ada, Tomasevac/Tamáslaka) van-e, hátlapjukat viszont egyöntetűen filigránkör-hálóba foglalt rozetta és a perem körül félrozetták díszítik. Peremdíszeik is csak két variációt képviselnek: hengeres-gömbösek (Dubovac/Dunadombó, Pancevo/Pancsova, Sárköz - hasonló egyébként a zombori és Novo brdoi fülbevalók pereme is) vagy gömbgúladíszesek (Tomasevac/Tamáslaka, Veliko Gradiste, Ada, Bánát - akárcsak az egyik peci páré). Van azonban két jellegzetességük, melyek csak az itt előkerült ékszerekre jellemzőek: a karika alatti félkörös kivágásba illesztett, két fíligránrozettából kialakított áttört gömb (kivétel az egyébként is ismeretlen pontos lelőhelyű bánáti ékszerpár), továbbá a peremdíszekre vékony drótszállal ráerősített hangsúlyos flittercsüngők. Utóbbi még akkor is igaz, ha mindössze a Tomasevac/tamáslakain maradtak meg a találás idejéig is. Olyan kis drótszálmaradványok vannak ugyanis Pancevo/pancsovai és a sárközi fülbevalók peremdíszén, melyek biztosan egykori flittercsüngőkre utalnak. Hasonló nyomokat talán csak a rossz minőségű illusztrációk miatt nem lehet felfedezni a Veliko gradistei és a Dubovac/dunadombói darabokon. Területi hovatartozásuknál fogva azonban mindenképpen figyelembe kell venni az üreges korong alakú Glogonj/ galagonyási és makói valamint az üreges lunula alakú katymári fülbevalókat is, melyek peremét ugyancsak nagyméretű flittercsüngők díszítik. Az a tény, hogy az adai példányokról ezek hiányzanak, összefügghet azzal, hogy az adai ékszerek nem családi kincsként, hanem kereskedői készlet részeként kerültek földbe. A kis ezüstlemezkék kidolgozásának színvonala ugyanis ezen a vidéken messze elmarad a fülbevalókétól, ellentétben azokkal a szerbiai ékszerekkel, melyeket eleve flittercsüngőkkel készítettek. Azaz az Al-Dunától északra talált fülbevalókra utólag, a tényleges használat egy későbbi periódusában kerülhettek a délebbi területeken akkortájt divatossá vált fiitterek." 7 Mindezen közös jellegzetességek arra utalnak, hogy ezek az első pillantásra szinte teljesen egyforma Al-dunai/bácskai lelőhelyű fülbevalók - bár a közép-szerbiai vagy koszovói hasonló ékszerekkel sok rokon vonást mutatnak, - találási helyük környékén, 5 8 egy és ugyanazon műhelyben készültek. Ez a műhely pedig valahol a Duna, a Tisza és a mai romániai határ háromszögében lehetett. 5 7 WICKER Erika 2005. 26-27., 34-35.; Uő 2008. 112. > s Ezzel ellentétes vélemény fogalmazódik meg a zentai múzeum kiállításvezetöjében: „A násfák (melltűk - WE) és a halántékfüggök nagyon elütnek a többi daraboktól. Ezek a XVII. században készültek valamelyik balkáni ötvösműhelyben. " SZEKERES László 1976. 32.; Itt és most nem áll módomban a melltűkkel is foglalkozni, de meg kell jegyeznem, hogy az egymásra kidolgozásukban igen hasonlatos melltűk és fulbevaló-halántékdíszek éppen azt a stílust képviselik, amit az Al-Dunától északra talált korongos fülbevalók, és csak egyes elemeik azonosak a délebbi szerbiai ékszerekével.
