Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai

A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai 63 A KORONGOS FÜLBEVALÓK TÍPUSAI Minden itt ismertetett korongos fülbevaló formájának és díszítőelemeinek egymással való részletes összevetésére egyelőre nem vállalkozhatom, hiszen sok esetben hiányosak az adatok (pl. nem minden esetben ismert a hátlap díszítése), és a közlések olykor rossz minőségű illusztrációi is téves következtetésekre vezethetnek. Ennek ellenére biztos, hogy a közép-szerbiai - koszovói példányok egy része a korongos fülbevalókon belül is elkülönülő csoportot alkot: lakathoz hasonló formájuk azonban inkább a fül méretének és alakjának köszönhető, e fülbevalók teste egyébként hasonlít a többi korongoséhoz. Nemcsak a grguri ékszerek és a velük szinte teljesen azonos belgrádi városi múzeumbeli darab tartoznak ide, de érdekes módon a zombori fülbevalók is. Alakjuk, elő- és hátlapjuk díszítése lényegében megegyezik, s ez felveti a zombori ékszerek közép-szerbiai eredetét.

5

6 Az egyetlen szembetűnő eltérés a perem kiképzésében van. Míg a szerbiai példányokra általában a sima - de legalábbis kevéssé hangsúlyozott perem jellemző, a zomboriak peremét hengerekre forrasztott gömbfészkek díszítik. Peremkiképzése igen hasonló egyrészt a koszovói Novo brdoi, másrészt viszont már néhány al-dunai fülbevalóéra: egyes díszítőelemek - ahogy ezt az adai fülbevalópárok elemzése során jelezni fogom, - megjelenhetnek más területeken előkerült (készült?) ékszereken is. Érdekes viszont, hogy a zombori példány hasonlít legjobban alakját és gúlaszerü (bár nem azonos) peremdíszeit illetően az általam legkorábbinak tartott grborezi-i fülbevalókra, és előlapjuk díszítése is igen hasonló. Mivel azonban Bosznia területéről egyelőre nem ismerek hasonló ékszereket, a grborezi-i darabok készítési helyét még csak valószínűsíteni sem tudom. Ám az kétségtelen: nem biztos, hogy valóban Boszniában kell keresni. Több hasonlóságot mutat alakjában és díszítőelemeiben az Al-Duna környéki példányokkal a három koszovói korong alakú fülbevalópár (Pec, Novo Brdo). Az első kettő - eltérései ellenére is - sokban megegyezik, s ez azonos készítési helyet feltételezhet. Nincs azonban még pontos analógiája a Novo brdoi példányoknak: a felső rész háromszög-kivágása és a hátlap filigránkör-hálóját megtörő nagyobb körök máshonnan egyelőre nem ismertek. Ez a néhány ékszer azonban mindenképpen eltér a többitől, bár a karikák formája, a hátlap fíligránkör-hálós díszítése, egyes peremkiképzések vagy a négyzetes üvegberakás mind olyan motívumok, melyek az Al-Duna táján előkerült ékszereken is megjelennek. A nagy valószínűséggel valahol Közép-Szerbiában készült zombori ill. a részleteiben némiképp eltérő, ám a rossz illusztráció és a kevés adat miatt kevésbé vizsgálható bánáti fülbevalópár kivételével az al-dunai és a bácskai lelőhelyü példányok rendkívül hasonlítanak egymásra. Előlapjuk lényegében csak annyiban 5

6 A sugaras-félgömbös díszítés más szerbiai ékszereken is megjelenik: pl. egy ismeretlen lelőhelyü, XVI. századi gyűrűn vagy egy későbbi, Belgrádban előkerült övcsaton (bár utóbbin a félgömböket kis rozetták helyettesítik). BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. XLVI1I. t. 1. és LI. t. 3.