Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Schön Mária: A hajósi sváb gyermeknyelv

434 Schön Mária Liabs Schutzengiii mei, kämm en mei Bettii rei, kämm zu miar, blaib bai miar, mach ein frommes Kind us miar! Mei Heaz ischt klei, paßt niemand nei als du, liebes Jesulein. (Kedves őrangyalom te, kicsi ágyamba gyere be, gyere hozzám, maradj velem, jámbor gyermeked hadd lehessek. Kicsi a szívem, nincs hely ott másnak, csak a kedves Jézuskának.) A karácsonynak a Weihnachta mellett lényegesen gyakoribb elnevezése egy gyermeknyelvi szó: Chrischkendle, ami tehát a Jézuska karácsonyi neve is. S Chrischkendli brengt mit am Esili die bravi Kendr en Chrischbum. (A jó gyerekeknek a Jézuska a csacsiján csak a jó gyerekeknek hoz karácsonyfát.) Az ünnepélyes karácsonyi köszöntőben göndörhajú Jézuskát - s Chrischkendli mit am Krausahaar - kívánnak egymásnak az emberek: I wentsch Ana glickligi Weihnachtsfaiteg, Boldog karácsonyt kívánok s Chrischkendli mit am Krausahaar, göndörhajú Jézuskával, Fried und Einigkeit, békességet, egyességet, nach dem Tod halál után die ewige Freid and Glickseligkeit. az örök örömöt és üdvösséget! Jézuskáknak (Chrischkendla) mondják azt a hófehérbe öltözött kilenc kislányt, akik karácsonykor a hajósi bölcsőske-játékkal (Chrischkendlaliad - vagyis karácsonyi ének) járták a falut, hogy szállást keressenek a szent családnak. A szereplők: Maria (Mária), Josef (József), Wiat (a szállásadó gazda), Steannatragr (a csillagvivő), Jesulein (a karácsonyfát vivő Jézuska) és viar Engl (négy angyal). A játék különössége, hogy a szereplő Jézuska mellett a bölcsőben is a Jézuskát ringatja József. Az iskoláskorú gyerekeknek a nagy ünnepeken mindig jutott szerep. Virágvasárnap (Palmsannteg - szó szerint: pálmavasárnap) a kislányok kenderrel átkötött barkakötegeket {Palma) vittek a templomba megszenteltetni, majd a legközelebbi hozzátartozóknak - a nagymamáknak, keresztszülőknek, nagynéniknek - vitték őket, ez volt a pálmahordás (Palmatraga). Húsvét szombatján a tűzszentelésre a fiúk jelentek meg vállukra vetve jó néhány faragott vagy díszítetlen, kb. 30 cm hosszú, 6-7 cm széles, 1 -2 cm vastag falapocskákat (Gwaihschaitr - szentelt fa), amiket a tüz lángja fölé tartva bekormoztak, majd a pappal megszenteltettek, és elvitték (Gwaihschaitrtraga - szenteltfahordás) a rokonoknak. Űrnapkor a kislányok kilencféle virágból font kis koszorúkkal (Kränz) mentek a templomba, melyet szintén a rokonoknak hordtak szét (Kränztraga - koszorúhordás). Nagyboldogasszony napján úgyszintén kilencféle virágból kötött csokrokat (Waihsang) vittek. A csokrok széthordásakor (Waihsängtraga) is, mint minden más alkalommal, egypár fillért kaptak ajándékba. Karácsony után aprószentek napján ismét a fiúk léphettek színre. Virgácsaikkal betértek a házakba a család tagjait megvesszőzni (frischandgsanda), hogy