Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)
Egy hajósi sváb legényke sorsa a Bácskában 373 számuk. Negyven darab birkát is tartottak, melyek szállása a szalmakazal alatti akolban volt. A tanyán három kutya szolgált, és tíz-tizenöt macskájuk is volt. A ház a tanyaföld közepén helyezkedett el. A tanyán úgynevezett „vak út" is volt: saját célra szolgáló magánút. A szántóföldön búzát, rozsot és baltacint, bükkönyt és rozsot termeltek vegyesen, valamint zabot és kukoricát termeltek. Nem volt külön krumpliföld, hanem az egyik táblában, ahol zab és bükköny volt vetve vegyesen, abban a táblában egy szeletet a krumpliföld tett ki. Közvetlenül a tanyaház mellett egy fűzfavesszővel bekerített zöldséges kert is volt. Gyümölcsfák nem voltak a tanyám, hanem akácfák voltak a tanyaház körül kétsorjával, háromféle eperfa (fehér, fekete, seszim7) is volt az akó körül. Mikor megérett és lehullott a termése, a malacok ették. Brandt Vendel tanyáján a következő munkaeszközök szolgálták a földműves és állattartó munkálatokat: vaseke ( Ackerflug ), borona (Egge), vetőgép ( Sämaschine), külön kukorica-vetőgép (Kukrutzmaschine), kukorica-morzsológép (Kukrutzripl, Riplmaschine), kukorica-daráló (Schrotrmascine), vasvilla (Eisegabl), kasza (Senze), sarló (Sihlegable), vakaró (Striegl), kefe ( Vielsteck), talicska (????), cirokseprü (Zirockpehsa). A gazda legfőbb feladata a gazdálkodás irányítása volt, de számos fizikai munkában is részt vett. Öt fogat állt rendelkezésre a különféle gazdasági munkákhoz. Vetéskor ő szeretett ott lenni. Kétekefejes váltóekével szántottak. Tehát ő elől ment, a nagybéres középen, én meg leghátul. A szőlőt is a gazda művelte. Az aratásban azonban nem vett részt, az ki lett adva részeseknek. A csépléshez a gazda szerződést kötött egy házaspárral, akik ott laktak közel. (Még Hitler idejében kimentek Németországba, hogy tudjanak a gyerekeknek kerékpárt venni. Tehát már akkor is volt szivárgás kifele, persze nem tartott sokáig. Hazajöttek, leszerződtek megint a gazdával.) Ezek voltak itt részesek, a házaspár a két fiával. A gazda a tanyán többnyire csak kiadta és ellenőrizte a munkát. O se állt le, de aktívan nem dolgozott. Csak a nagy munkák idején: szántáskor, vetéskor. A gazda és felesége nem minden hétvégén mentek haza a faluba, többnyire a tanyán laktak, havonta csak egy-két vasárnapot töltöttek a faluban. A garai házban a feleség szülei éltek, velük lakott a fiuk is, aki Bajára járt polgári iskolába. A két lány közül az egyik, Terézia már férjnél volt, a másik pedig a tanyán dolgozott, ő már kijárta az iskolát. Garán a gazdagyerekek már dirigáltak a cselédnek. A gazdáék gyerekei a könnyebb munkákat végezték a tanyán. Néha a nagylány kihajtotta a birkákat, amikor a béres más feladatot kapott. Megcsinálta azt is, hogy a két kutyával kiment a disznókat őrizni. De ott nem volt nehéz dolga, mert nagy volt a tarló, az állatok nyugodtan legeltek. A gazda felesége a háztartási munkákat végezte. A tehénfejést és a tejfeldolgozást is elvégezte, ő nem volt nagysága. Reggeltől estig dolgozott. O volt a legbarátságosabb.
