Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb legényke cselédsora a Bácskában (1938-1940)

340 Bereznai Zsuzsanna A történeti és néprajzi szakirodalmi összegzések

1

2 mellett a XX. századi szociográfiák és visszaemlékezések, szolgavallomások is hű képet adnak az uradalmi és gazdacselédek sorsáról. A két világháború között a népi írók majd' mindegyike szól a cselédekről is. Az uradalmi cselédek életét Illyés Gyula Puszták népe (1935) című irodalmi szociográfiája mutatta be legelőször a maga valóságában. Az önéletrajzi visszaemlékezések adják a mű történelmi hitelességét, a szépirodalmi elemek pedig a népi lélek lírai ábrázolásának mélységeit tárják fel. Illyés Gyulát a Puszták népe avatta népi íróvá az 1930-as évek közepén, s vált a falukutató mozgalom egyik kiemelkedő egyéniségévé.

1

3 Illyés Gyula maga is egy pusztai cselédházban született, ősei uradalmi juhászok és gépészek, bognárok voltak. Már a Nehéz föld (1928) című első verseskötetében is a cselédek, zsellérek nevében szólal meg.

1

4 A Puszták népét Czine Mihály így méltatta: „A szociográfiák legtöbbje dokumentumértékű maradt, az epika szintjére igazán csak Illyés tudta emelni a Puszták népében". Legmegrendítőbb prózai írásának a Puszták népét tartja, hiszen a magyar olvasók „Ebből eszméltek rá, hogy a korabeli magyarság egyharmada szolga, urainak kiszolgáltatott".

1" Illyés így ír erről: „Magyarország művelhető területeinek csaknem felét a puszták cselédei művelik. Erkölcsben, szokásban, világfelfogásban, de még járásban és karjának mozgatásában is ez a népréteg minden másiktól élesen különbözik. Még a falvak mögött is eldugva és elzárva, tökéletes elszigeteltségben él. Egész napi, sőt vasárnapi elfoglaltsága miatt a pusztát szinte sohasem hagyja el, lakhelyén hozzáférni pedig a nagy távolság, a rossz utak, a különleges hazai viszonyok miatt, de e nép ősi bizalmatlansága miatt is nehezebb vállalkozás, ahogy gyakran emlegettem, mint egy közép-afrikai törzs tanulmányozása".

1

6 A gazdacselédek sorsát Veres Péter szépirodalmi munkássága is dokumentálja. A Falusi krónika című könyvében (1941) a népi elbeszélések segítségével idézi a múltat, s az volt a célja, hogy „egészen hiteles tudósítást" adjon az alföldi tájról, egy korról és „arról a népről, mely megülte ezt a tájat és átélte ezt a kort".

17 A II. világháború után egyre több néprajzi írás jelenik meg a cselédsorsról. Kiss Lajos A szegény ember élete (1955) című klasszikus néprajzi müvében a hódmezővásárhelyi népről ír: a „nehezen élők" között a házi és gazdacselédek, a részesek és napszámosok egyes típusait mutatja be.

l

s Sándor András Övék a föld című irodalmi szociográfiája (1948) a cselédek régi és új élete között von párhuzamot.

1

1' 1

2 KATONA Imre 2000, SÁPI Vilmos 1967, GYÁNI Gábor 1998, SÁRKÖZI Zoltán 1965. 1

3 ILLYÉS Gyula 1987. 1

4 CZINE Mihály 1981.217-218. 1

5 CZINE Mihály 1981. 215, 223. 1

6 ILLYÉS Gyula 1987.7. 1

7 VERES Péter 1956. 5. 1

8 KISS Lajos 1955. 1

9 SÁNDOR András 1948.