Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai
24 Mészáros Mónika - V. Székely György A dunaveesei lelőhelyen a 250-es számú kút ácsolata a fent leírtak alapján nem illeszthető be egyik kategóriába sem. Az alsó elem gerendája ugyanis bemetszés nélküli, de a felette elhelyezett deszkaelem mindkét hosszanti oldalán alul és felül is megmunkált, bemetszéssel, illetve nagyobb, félkörös bevágással ellátott. A felette elhelyezkedő elemek pedig már csak az alsó hosszanti végeiken bemetszettek, így illeszkednek egymásba. Az alsó két elemet nem tekintve tehát a 250-es kút az 1. csoportba tartozna, de az összes elemet is figyelembe véve viszont nem sorolhatjuk be vegyes csapolású kutunkat egyik kategóriába sem. A bélelés szerkezetéhez tartozó megfigyelésként vehető számba az a tény is, hogy számos eddig feltárt kútnál kövekkel, vagy függőlegesen leszúrt fakarókkal rögzítették - kívülről és belülről is, ahonnan éppen szükség volt a megerősítésre - a kútgödörben a bélést. 7 4 A temető-dülői település 250. és 230. objektumában ilyen megoldást nem találtunk. E körülmény okát valószínűleg a bélés köré döngölt, a bélés és kútgödör fala közötti üreg kitöltésére használt tömörebb, agyagos föld stabilitásában kereshetjük, valamint abban, hogy a kihegyezett végű, vastag, erős karók megfelelő tartást biztosítottak. A kút káváját viszont már kövekkel támaszthatták ki. Erre utalhatnak a káva körül és annak belsejében talált nagyobb méretű kövek. Ezek azonban mind másodlagos helyzetben kerültek elő, így pontos szerepük csupán feltételesen állapítható meg. A Kiskunfélegyháza-Halesz lelőhelyen a 4. és 5. szinten a fakeretet kívülről kövekkel támasztották meg, így tették a keretet stabilabbá. A másik deszkaszerkezetes haleszi kutat kívülről függőlegesen elhelyezett lécekkel támasztották meg, sőt a 3. szint kereténél a léces megerősítésen túl faszeggel és ékekkel próbálták szilárdabbá tenni a keretet. Volt a deszkák között egy másodlagosan felhasznált is, melyen a beépítéskor már rajta lévő furatot egy fadugóval dugaszolták be. s" A Kompolt-Tagi réten feltárt preszkíta kútnál póznák voltak a gerendaszerkezet sarkaiban leszúrva a kút fenekére, melyeket a szerkezet helyének kijelölésére alkalmaztak, de hasonló kihegyezett végű belső támasztó karók voltak a kompolti késő avar kútban és a ménfőcsanaki ácsolt kútbélések egy részénél is. M A 230. és 250. kút esetében a kútházak jelenléte zárja ki a gémes kiemelőszerkezetet, míg a 211. kútnál a kútgödör melletti cölöplyuk hiánya folytán kell elvetnünk ezt a megoldást. Vaday Andrea szerint a kevéssé lemélyülő kutak esetében a forgó, vagy rögzített tengelyű hengeres kiemelő szerkezet is kiesik a rekonstrukciós lehetőségek közül, s mivel a mi kútjaink igazán nem nagyon mélyek, elfogadhatjuk elgondolását. A kompolti kút esetében több indokkal támasztja alá azt az elméletet, hogy a manapság is használatos emelőszerkezet nélküli, vagy átalvetős gerendás horgas vízkiemelést használták egykor. Egyrészt a kút sekély mélységével érvel, másrészt pedig azzal a ténnyel, hogy több kisebb követ is találtak a be" Kiskunfélegyháza-Halesz, Kompolt-Tagi rét, Ménföesanak-83. út. 8 0 SOMOGYVÁRI Ágnes 2003a. 10. 8 1 MATUZ Edit - SZABÓ J. József- VADAY Andrea 1998. 43.
