Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai
Egy Árpád-kori település kútjai 19 A kopolyák A lehető legegyszerűbb, különösebb szaktudást a kialakításhoz nem igénylő víznyerők a bélelés nélküli, egyszerű kopolyák voltak, melyeket - a néprajzi párhuzamok alapján - állatok itatására használtak. Általában a karámok környékén helyezkedtek el, vagy a faluvégen, távolabb a házaktól. 6 1 Magasan álló talajvízszint esetén lemélyítésük nem sok fáradságot jelentett, ám használatuk ideje - éppen egyszerű kialakításuk következtében - erősen korlátozott volt, viszonylag sűrűn kellett tisztítani őket, vagy újat kellett helyettük ásni. A néprajzi leírások szerint a kopolya: „Általában egy vagy másfél méter széles és ugyanolyan mély. A pásztorok ásták turjánok, vizenyős lapályok, sömlyékek szélén, ahol kis mélységben is könnyen felfakadt a turjánvíz. Nem bélelték körül, így hamar elhomokosodott, elférgesedett. Gyakran kellett kikotorni. A pásztorok ivásra és főzésre használták ... A juhászok a nyájukat is kopolyából itatták." 62 Mivel az általunk vizsgált településen bélelt, így feltehetően jobb vizet adó kutak is voltak, valószínűnek tarthatjuk, hogy a falu kopolyáit kizárólag az állatállomány ellátására használták. 150. objektum: (IX. tábla 1. kép) Méretei: Átm: 202 cm, M: 128 cm Négyzetes folttal jelentkező objektum, melynek nyugati részéhez rövid nyúlvány csatlakozik. Betöltése középbarna homok, az objektum szélein bemosódásnyomokkal. Bontás után az objektum felszíne szabálytalanul ívelt lett, fala az alja felé szabálytalanul szűkülő, néhol lépcsős ereszkedésű, aljában pedig három cölöplyuk volt látható. A háromból két cölöphely függőleges állású volt, a harmadik azonban ferdén mélyedt a kopolya falába. Közvetlen közelében két cölöplyuk található (149., 173. obj.). Leletanyag: kerámia, állatcsont. 204. objektum: (IX. tábla 2. kép) Méretei: Átm: 340 cm. M: 114 cm A felszínen ovális folttal kirajzolódó kopolya betöltése barna humuszos homok volt. Bontás után az objektum felszíne szabálytalanul négyzetes lett, fala az alja felé szabálytalanul szűkülő, lépcsős ereszkedésű. Keleti sarkából rövid nyúlvány ágazik ki délkelet felé, melyet a 195. objektum (árok) metsz. Az objektum nyugati feléből egy lókoponya került elő, homlokán trapéz alakú, esetlegesen 6 1 VADAY Andrea 2003. 26. 6 2 MNL 1987. 266-268. Kopolya címszó.
