Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai
20 Mészáros Mónika - V. Székely György postmortális sérüléssel. 6 3 Körülötte nem található cölöplyuk. Leletanyag: kerámia, állatcsont. 227.objektum: (IX. tábla 3. kép) Méretei: Átm: 288 cm, M: 80 cm Négyzetes felszínű, lekerekített sarkú kopolya. Betöltése ívelten megtelepedő iszapos bemosódásokkal tagolt, az objektum anyaga több rétegű, feltöltődése több fázisban történt. Fala lépcsősen rézsűs ereszkedésü, alja egyenetlen. Közvetlenül az objektum mellett a délnyugati oldalon egy cölöplyuk mélyül le (228. obj.). Leletanyag: kerámia, állatcsont. 229. objektum: (IX. tábla, 4. kép) Méretei: Átm: 248 cm, M: 110 cm Ovális folttal jelentkező kopolya. Betöltése sötétbarna, agyagfoltos, de nem rétegzett. Fala lépcsőzetesen szűkülő, alja egyenetlen. Bár az objektum aljában a túlbontás miatt jórészt felismerhetetlenné vált a cölöplyuk, egy másik cölöphely az objektum délnyugati fala mentén, sőt - esetleg beomlás révén - egybe is futva azzal, megfigyelhető volt. Leletanyag: kerámia, állatcsont. 520. objektum: (IX. tábla 5. kép) Méretei: Átm: 362 cm, M: 118 cm Szabálytalan ovális foltú, ívelten lerakódott rétegekkel tagolt betöltésű kopolya. Bontás után ovális felszínű, felső kétharmadában függőleges, majd fokozatosan szűkülő falú, egyenetlen aljú objektum. Keleti oldalán két cölöplyuk látható (524., 525. obj.). Leletanyag: kerámia, állatcsont, vascsat A kopolyák mélysége 110 és 128 cm között mozgott, egyetlen esetben volt csak ennél sekélyebb (227. obj.: 80 cm) a gödrük. A cölöplyukak, melyek az öt kopolya közül négy esetében (150., 227., 229., 520. obj.) a gödör közvetlen közelében helyezkedtek el, arra engednek következtetni, hogy esetleg volt valamilyen gémes kiemelő szerkezet mellettük. Két esetben (150. és 520. obj.) kettő cölöplyuk mélyült le a kopolya körül, amelyeket csak feltételesen tekinthetünk egymás megújításainak, mert egymáshoz viszonyított koruk leletanyag és szuperpozíció híján nem egyértelmű. Ugyancsak két esetben (150. és 229. obj.) magában a víznyerő gödörben is találtunk cölöplyukat. Ezek értelmezése azonban analógiák híján egy6 3 A lókoponyákkal és falvakbeli szerepükkel először Méri István (MÉRI 1964/b 111-116.), majd nyomában számos kutató foglalkozott, pl. Wolf Mária (WOLF 1993. 543-562.)
