Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bárth Dániel: Az alpári bérmálási jegyzékek történeti-néprajzi tanulságai

CUMANIA 24., Kecskemét, 2009 165 BARTH DÁNIEL AZ ALPÁRI BÉRMÁLÁSI JEGYZÉKEK TÖRTÉNETI-NÉPRAJZI TANULSÁGAI A LEGELFELEDETTEBB SZENTSÉG NÉPRAJZA A bérmálás egyházi rítusa és a bérmálkozás szokása az egyház- és liturgiatörténet, valamint a néprajztudomány vonatkozásában egyaránt a kevéssé vizsgált témakörök közé tartozik.

1 A kérdéssel foglalkozó szakirodalom jelentős hányadát kitevő liturgiái, pasztorálteológiai és vallásszociológiai kutatások leginkább praktikus szempontokat és elsősorban recens perspektívákat tartanak szem előtt.

2 A bérmálás/bérmálkozás történeti vonatkozásainak tisztázása, a releváns forráscsoportok feltárása és elemzése terén a megújuló történeti szokáskutatásra vár kiemelkedő szerep, amely komplex - liturgia-, művelődés és mentalitástörténeti - szemlélettel közelíti meg a néprajzi szokásvizsgálatokban sokáig elhanyagolt és mellőzött egyházi aspektusokat.

3 A történeti perspektíva mellett hasonlóan fontos feladat a szokáskör néprajzának, jelenkori falusi és városi megnyilvánulási formáinak bemutatása, amely elsősorban lokális esettanulmányok keretében valósítható meg.

4 Az alábbi tanulmány még nem a tiszaalpári bérmálkozás múltját és jelenét tárgyaló munka, hanem annak előtanulmánya csupán. A témakör központi forráscsoportjának számító bérmálási jegyzékek analízisével mindenekelőtt a szokás helyi történeti és néprajzi vizsgálatát kívánom megalapozni. Távolabbról nézve azonban egy eddig alig hasznosított, széles körben elterjedt forráscsoport értékének, elemzési lehetőségeinek felvillantásán keresztül - reményeim szerint - általános érvényű tanulságok megfogalmazására is lehetőség nyílik. ÚJKORI BÉRMAKÖRUTAK A VÁCI EGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN Az általunk vizsgált források keletkezéstörténete szorosan összekapcsolódik az újkorban többé-kevésbé rendszeresen megtartott főpásztori bérmakömtakka\. Utóbbiak középkori és kora újkori története nem tartozik jelen dolgozat tárgyához, csupán jelzem, hogy a körutak rendszertelensége és nagy időközönként történt 1 Kutatásaimat 2005 és 2008 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndija támogatta. 2 MIHÁLYFI Ákos 1926. 76-87.; BUCHINGER, Barbara 2002; FARRUGIA, Joseph 1982. 3 A szemlélethez vö. HARTINGER, Walter 1992; BÁRTH Dániel 2005a. 4 Mindezekről a kutatási irányokról bővebben értekeztem a kérdéskör történeti néprajzi vizsgálatának lehetséges aspektusait áttekintő dolgozatomban: BÁRTH Dániel 2007.