Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Mindennapok történelme a Jászkun-kerületben

CUMANIA 24., Kecskemét, 2009 135 BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET MINDENNAPOK TÖRTÉNELME A JÁSZKUN KERÜLETBEN A Jászkun Kerület gazdag levéltári anyaga számos olyan forrást, forráscsoportot tartalmaz, amely segíthet az itt élt emberek mindennapjainak megismerésében. Tanulmányomban a levéltári források - árvaszámadások, végrendeletek, levelezések, peres ügyek vizsgálati iratai stb. - segítségével azt szeretném bemutatni, hogyan teltek a Jászkun Kerület népének mindennapjai a gyermekkortól a családalapításig. A gyermekkortól a párválasztásig A sorsok már gyermekkorban behatárolódtak, a család és a lakókörnyezet megszabta a további élet lehetőségeit. A Jászkun Kerületben néhány módos redemptus és redemptus-nemes család kivételével a cseperedő 8-10 éves leánygyermekeket elszegődtették dajkának egy még kisebb gyermek mellé, a fiúkat pedig kiskanásznak vagy kisbojtárnak. Akik csak otthon a házimunkában segítettek, azoknak is alig jutott idejük játszani. A játékra fordítható kevéske időben azonban a XVIII. században is éppen olyan önfeledten játszottak, ahogyan csak a kisgyermekek tudnak játszani, bárhol és bármikor, ha módjuk és lehetőségük van rá, ha akad egy játszópajtás vagy a gyermeki fantáziával játékszerré minősített fadarab. A gyermek játéknak használta a ház körüli lim-lomot, képzelete karddá nemesítette az eldobott botot, babává formálta a rongyba bugyolált kődarabot, kukoricacsutkát. Az 1760-as évekből a félegyházi (kiskunfélegyházi) tanácsjegyzőkönyvében feljegyezték, hogy a gyermekek papírsárkányt eregettek, karikával játszottak.

1 Azokat a fiúkat, akiket nem a földmüvelésre vagy pásztornak szántak, a szülők 10-12 éves korban inasnak állították. Az otthon maradt kislányok a ház körüli munkát gyakorolták, ebédet vittek a mezőre, rövid ideig iskolába jártak. Az iskolában nem annyira írástudóvá nevelésük volt a cél, sokkal inkább a vallási élet szabályainak, némi bibliai ismeretnek és számolási tudománynak valamilyen szinten való elsajátíttatása. Eredménynek tekintették, ha a leány megtanulta a saját nevét leírni. A fiúk tanítását kicsit komolyabban vették, közülük többen magasabb szintű iskolákban, Budán, Szabadkán, Debrecenben, Sárospatakon folytathatták tanulmányaikat. A gyermekkor rövid időszaka a fiúk és a leányok körében is arra szolgált, hogy megtanuljanak eligazodni a család, a rokonság, az utca és a tele1 BKML. [Bács-Kiskun Megyei Levéltár] Kf. It. [Kiskunfélegyháza levéltára] Prot. Pol. [Protocollum Politicum] l.p. 118.