Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
352 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota magyarországi németek kimenekítésére irányult. 1944 őszén a hadihelyzet miatt elrendelték a kiürítést. Ez azonban nem járt jelentős sikerrel, mivel a településekről csak néhány hangadó és családja volt hajlandó elmenekülni. Egy szemtanú emlékei szerint: „Innen is menekültek. Nem sok család menekült innen el. Hát elmenekült, aki a Volksbund vezetője volt, és elmenekült ennek a rokona, ezek nagygazdák voltak. [...] és akik ezeknél voltak úgymond részes aratók, béresek [...] ezekkel elmenekültek" 2 7 A lakosság nagy része azonban otthonában maradt, és ott várta meg a szovjet csapatok érkezését, amelyek késő októberben vonultak be a szóban forgó községekbe. A szovjet hadsereg megjelenésével a Volksbund-csoportok működése mindenhol megszűnt. Az egyesületi iratok többségét valószínűleg idejében megsemmisítették vagy elrejtették, a népbírósági büntetőeljárások idején ugyanis már csak egy-egy pénztárkönyv állt az ítélkezők rendelkezésére. A hiányzó dokumentumokat pótolandó készülhettek a háború végén az első Volksbund névsorok, szovjet parancsra. Ezek alapján szedték össze és vitték munkaszolgálatra a Szovjetunióba az egykori bundistákat, bár egyes visszaemlékezők szerint válogatás nélkül hurcolták el a svábokat, köztük lányokat és asszonyokat is. 208 Tanúvallomásokból fény derül a listák készítésének körülményeire. Vaskút községben pl. a Bund egykori vezetői állították össze a névsort emlékezetből úgy, hogy a falut megszálló partizánok napokig bezárva tartották őket. 209 A taglistára Császártöltésen olyanokat is felvettek, akik nem voltak bundisták, hanem a magyar hadseregben szolgáltak. Mivel attól tartottak, hogy az oroszok a bundtagokat el fogják hurcolni, távollévőket is felírtak, gondolván, hogy azokat úgysem tudják elvinni az oroszok, viszont meglesz a névsor. 210 Hartai vallomástevők úgy emlékeztek, hogy a tagnévsort magyar érzelmű svábok állították össze, és „sok olyan egyént vettek fel erre a listára, akik kétesek voltak, gondolván, hogy majd a rendőrség kinyomozza ezeket. De nem nyomozta ki, és ezek rajta maradtak a listán ". 2U „Az, hogy az oroszok részére készült listára fel volt véve a neve, nem jelent semmit, ha valakinek volt egy haragosa, ráfogta az illetőre, hogy bundista, és ezzel fel is vették a névjegyzékbe. " 2U A későbbiek folyamán a helyi földigénylő bizottságok és az államrendőrség is készített hasonlóan kétes hitelességű névsorokat, amelyeket a vagyonelkobzások és a büntetőeljárások során használtak fel. 10 K. Simon nemesnádudvari lakos szóbeli közlése alapján. 2I,S Például 1944 decemberében állítólag 372 garai svábot hurcoltak el az oroszok. BKMÖL XXV. 16. B. 250/ 1946. - A Volksbund tagsággal vádolt vaskúti Bohner A. tárgyalásán azt vallotta, hogy az ottani férfiaknak 15 napi hideg élelemmel kellett jelentkezniük az orosz parancsnokságon munkaszolgálatra. Véleménye szerint, csak a szegényeket vitték el. BKMÖL XXV. 16. B. 20/1945. 209 A vaskúti listák összeállításának körülményeire vonatkozóan 1. a Bajai Népbíróság alábbi pereit: B. 337/1945., B. 368/1945., B. 90/1946., B. 158/1946., B. 271/1946. BKMÖL XXV. 16. 210 BKMÖL XXV. 17. B. 1001/1945. 2,1 BKMÖL XXV. 17. B. 766/1945. és B. 768/1945. 212 BKMÖL XXV. 17. B. 764/1945.
