Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 327 gonyát, mely főágát teszi a német tápiájának, kukoricát, babot, lencsét, bort stb. mindegyik maga termeszt." 23 A főként a mezőgazdasághoz kötődő falusi életmóddal függ össze a települések lakosságának viszonylag alacsony iskolázottsága. Az adatokat megvizsgálva kitűnik, hogy a lakosság túlnyomó többsége a falvakban 4-7 általános iskolai osztályt végzett, középiskolai illetve felsőfokú végzettséggel alig rendelkezett valaki. Kozma Ferenc szerint: „A magyarországi német falvak lakossága túlnyomó többségben alacsony műveltségű volt, szigorú, konzervatív - katolikus nevelésben részesült, tehát voltaképpen idegen volt számukra a nemzetiszocializmus eszmevilága. " Kozma úgy vélekedik: az a tény, hogy viszonylag mégis sokan léptek be közülük a Volksbund soraiba, részint alacsony műveltségükkel és a kellő felvilágosítás hiányával magyarázható. 24 E felfogásnak ellentmondanak azok az 1930-as években született bizalmas jelentések, amelyek a sváb falvak pángermán „fertőzöttségére" tesznek utalásokat. A csataljai németség magatartásával kapcsolatos ismert jegyzőkönyvek beszámolnak a faluban tapasztalható „nemzetiségi izgatásról", a magyar állam épsége, az államfő személye, a kormány, a rendfenntartó szervek és általában a magyarság elleni uszításról. Megjelölik a hangadókat, illetve azokat a kocsmákat, ahol a sváb tanácskozás folyik, esetenként Németországból érkezett iparosok részvételével. Az uralkodó hangulatot jellemzi, hogy az egyik jelentéstevő férjét állítólag megszólták március 15-én, mert kokárda volt rajta, ez a nap ugyanis a sváboknak nem ünnep, a kokárda csak egy „vacak rongy". A másik jegyzőkönyvi beszámoló szerint Gara község hasonlóan államellenes svábokból áll. 25 1933-as datálású a Harta községben folyó pángermán mozgalomról és agitációról készült jelentés. 26 Eszerint a településen létezik a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület 27 helyi csoportja, amelynek eddig 300 tagja van, de igyekeznek megnyerni a többi németet is a pángermán eszméknek. A vezetőség közvetlen kapcsolatot tart a Sonntagsblat című német újság budapesti munkatársával, továbbá a szervezet budapesti központja havonta küld küldötteket és német állampolgárokat, hogy német érzelmeikben erősítsék a lakosságot. Például augusztus 4-én egy német rendszámú autóval érkezett Hartára a német külügyminisztérium egy hivatalnoka, egy berlini napilap munkatársa és egy horogkeresztes ifjúsági vezető, szintén a német fővárosból. Kihallgatásuk során elmondták, hogy a gödöllői cserkész Idézi: MANHERCZ Károly 1998. 23. KOZMA Ferenc 1991. MOL K-149 1934-7-5296. A csataljai németség magatartása. Jegyzőkönyvek, 1933. szeptember 8. és 9. A jelentéstevők csataljai lakosok. Egyikük államrendőrségi fötörzsmester, akit több ízben megbüntettek már, mert nem a valóságnak megfelelő információkat szolgáltatott. Ezúton szeretnénk megköszönni Sváby Enikő (Magyar Országos Levéltár) levéltáros szíves segítségét. MOL K-149 1933-7-2073. 1933. augusztus 12. A magyar kir. pécsi IV. csendőrkerületi parancsnokság jelentése a belügyminiszternek. Az egyesületet 1923. július 15-én, Budapesten alapították Magyarországi Német Művelődési Egyesület (Ungarländischer Deutscher Volksbindungsverein) néven. Elnöke Jakob Bleyer lett. Működését hivatalosan 1924. augusztus 3-án kezdte meg.
