Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
328 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota világtáborozás megtekintése céljából jöttek Hartára, nem politikai céllal - pusztán kíváncsiságból. Egy engedély nélkül tartott helyi sváb népgyűlés kihallgatott résztvevői viszont azt vallották, hogy féltik anyanyelvüket, félnek az elmagyarosítástól, s céljuk, hogy sérelmeiket a nagy Németország diplomáciai úton segítse. Szeretnék elérni, hogy az iskolai oktatás, az istentisztelet és a dobolás is német nyelven folyjon, illetve a közigazgatásban szintén használhassák anyanyelvüket. 28 További érdekes információ, hogy a Magyarországi Német Népmüvelődési Egyesületből kizárt „horogkeresztes" Basch Ferenc külön pángermán intézőbizottságot alakított híveivel, s a népművelődési egyesület vidéki csoportjait igyekezett a maga számára megnyerni. Egy 1936-os jelentés szerint Bácsalmás és Bácsborsód, valamint Kunbaja és Katymár csoportjai is a radikális Basch befolyása alá kerültek. 29 A VOLKSBUND CSOPORTOK MEGALAKULÁSA AZ EGYES KÖZSÉGEKBEN A témánk szempontjából fontos térségben: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részén, illetve Bács-Bodrog vármegye északi településein (tehát a mai BácsKiskun megye területén) alakult szervezetek pontos számát sajnos nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy előbbiben 1944-ben 47 helyi szervezete volt a Volksbundnak, amelyek közül 1940-ben 27, 1941-ben 10, 1942-ben 7, 1943-ban pedig 3 helyi szervezet alakult. 30 A községi Volksbund csoportok megalakulásának körülményeit ma már igen nehéz rekonstruálni. A belügyminisztériumhoz beterjesztett okiratok tartalmazták az alapítás időpontját, az egyesületbe belépettek névsorát, illetve a megválasztott vezetők nevét, tisztségét; ezek a dokumentumok azonban, néhány jegyzőkönyv kivételével sajnos, ma már nem állnak rendelkezésünkre. Eredeti alapítási jegyzőkönyvet csak Nemesnádudvar község esetében ismerünk: 1940. december 22. A fennmaradt dokumentum az alakuló közgyűlésen lezajlott eseményekről tanúskodik, ekkor választották meg ugyanis az egyesület vezetőségét és tisztikarát, továbbá kijelölték a nyolctagú választmányt, illetve a választmányi póttagokat. 31 A helyi csoportok alapítási időpontjára vonatkozóan egy a magyar királyi csendőrség nyomozóosztály parancsnoksága által készített jelentést is ismerünk, 28 A fenti jelentéssel érdemes összevetni a hartai vezetőjegyzőnek a dunavecsei főszolgabíróhoz írt jelentését. A „magyar lakosság tömbjébe beékelődve a hartai német anyanyelvű lakosság az idők folyamán hozzáidomult szokásaiban, népviseletében, természetében, gondolkodásában a magyar fajú lakossághoz, ezek minden megnyilatkozásukban is magyar hazafinak tartják és mondják magukat, ennek bizonyítására alakult Harta községben mintegy 10 évvel ezelőtt az egész magyar hazában páratlanul álló MOVE egyesület, melynek igen sok lelkes magyar gondolkozású tagja van" BKMÖL V. 336. Harta nagyközség iratai (a továbbiakban: V. 336.). 22. biz. 1944. Tárgy: német sorozási névjegyzékek. 1944. július 1. 29 MOL K-28 107. csomó 208. tétel. Aktaszám: 15.667/1936. A M. Kir. Miniszterelnökség az M osztálytól. Tárgy: „M. Kir. Belügyminiszter Úrnak a magyarországi német kisebbség radikális szárnyának szervezkedése." 1936. május 11. 30 ZIELBAUER György 1989. 16. 31 MOLK-150 1941-VÍI-5-254426.
