Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
8 Wicker Erika Nem zárható ki az sem, hogy a jövevények magukba a falvakba települtek, erre azonban - tekintve, hogy egyetlen érintett késő-középkori település feltárása sem történt meg, - egyelőre nincsenek régészeti bizonyítékok. Az viszont bizonyos, hogy nem folytatják e települések templom körüli temetőit, hanem a falvaktól olykor csak néhány 100 méteres, máskor akár 1-2 km-es távolságban keresnek megfelelő temetkezési helyet. A bácsalmási temető az új balkáni lakók által Halymasnak nevezett Halmos középkori magyar falutól 1,5-2 km-re van. 28 A katymári rác sírok ugyanilyen távolságra kerültek elő a Kachmar (Kathmar, Kathymar) településsel azonosítható gradinai lelőhelytől. 29 Madaras 16. század eleji mezővárosi rangjára a Paplaposon feltárt igen nagy templom is utal; 30 nem messze innen, a Bajmoki útnál volt az az Árpád-kori település, melynek templomdombját a hódoltság kori balkáni lakosság is temetőnek használta. 31 A bátmonostori rác temető közelében, „a községtől D-re, Pusztafalu nevű határrészben állott a XII század végén épült apátság egy gazdasági telepe, templommal. [...] az Agostonrendi szerzetesek az 1500-as évek közepéig lakták. " 32 A Határ úti lelőhelyen temetkező csávolyi rácok feltehetően abban az elnéptelenedett középkori faluban - vagy annak környékén - laktak, melynek a közeli Temetőhegy őrzi emlékét. 33 A késő középkori Melkutt (Mélykút) helyét még nem ismerjük, de bizonyára a kilátói rác temető közelében lehetett. A mai Zombor határában több késő-középkori település is volt, 34 a bükkszállási rácok 28 „ Két halom van egymástól 50-70 m-re. A két halom közül a Ny-in, tehát a Kígyóshoz közelebb esőn gyér középkori cserépanyag, a másikon emberi csontok, tégla- és kőtörmelék. Itt állott a templom. [...] A temető kétrétegű." Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1964. TIM RA 21-2001.; Rég.Füz. Ser.I. No.18. 1965. 56.; A temető használata „ legalább a XIV. századig tartott, de valószínűleg a török időkig. A település a Kígyós-patak keleti felén mintegy 800 méter hosszan tartott". Kőhegyi Mihály levele, 1989. In: HORVÁTH Zoltán - SÖVÉNY Mihály - SZÉNÁSINÉ HARTON Edit 1999. 26-27.; A középkori település nevét a környék Halmos elnevezése ma is őrzi. 29 A lelőhely feltáratlan. KŐHEGYI Mihály 1995. 209.; WICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2002. 66-67. 30 „ Szokatlan az alapozás mérete, valamint az eddig feltárt alaprajz. Igen komoly középkori templom állhatott itt. " Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960-1961. TIM RA 214-2001, 221-200.; RégFüz. Ser.I. No. 14.; RégFüz. Ser.I. No. 15. 1962. 88. 31 Kőhegyi Mihály nem zárja ki, hogy a lelőhely az Árpád-kori Zekeres faluval azonos. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960, 1975. TIM RA 213-2001 és leltározatlan; RégFüz. Ser.I. No. 14. 1961. 83.; RégFüz. Ser.I. No.29. 1976. 66. 32 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1966. TIM RA, leltározatlan; Rég.Füz. Ser.I. No.20. 1967. 71-72.; Az 1977-től 10 éven át tartó feltárások során a monostortemplom és a falu gótikus templomának feltárása mellett Árpád- és középkori településrészek és összesen 2443 sír vált ismertté, melyekből párták pártaövek, párizsikapcsok, gombok kerültek elő. Biczó Piroska ásatási dokumentációja, 1977-1986. TIM RA 304-309 2001; Rég.Füz. Ser.I. No.31. 1978. 93-94.; Rég.Füz. Ser.I. No.32. 1979. 108.; Rég.Füz. Ser.I. No.33. 1980. 90.; Rég.Füz. Ser.I. No.34. 1981. 86.; Rég.Füz. Ser.I. No.35. 1982. 100.; Rég.Füz. Ser.I. No.35. 1983. 90.; Rég.Füz. Ser.I. No.37. 1984. 101.; Rég.Füz. Ser.I. No.35. 1985. 89.; Rég.Füz. Ser.I. No.39. 1986. 79.; Rég.Füz. Ser.I. No.40. 1987. 88. 33 „A legmagasabb ponton állott tehát a templom, itt volt a temető is. [...JA falu pedig hosszan, mintegy 300-400 méterre délre és 150-200 méterre északra elhúzódik 100-150 méter szélesen. " „A dombsoron végig középkori település húzódik, itt-ott, különösen a földhát közelében emberi csontokat is találtunk, tégla és kőtörmelékkel együtt. [...] Mintegy 60-80 méteren tudtuk körben követni a kiszántott csontokat. A régi térképek még a XIX. sz. legvégén is Temető hegy néven jelzik a dombot, ma Hadiföldek néven is szokták emlegetni. " Kőhegyi Mihály jelentése, 1963. KJM RA 2000.896. 34 Egyebek mellett Kukula téglagyár, a Flórián utca és a Paphíd-közeli Klisza területén. KOREK József 1994. 200.
