Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 9 azonban feltehetően Bukovac falu közelében telepedtek le.

35 A monostorszegi balkániak feltárt hagyatékának pontos helye nem ismert, ám ezen a környéken is több középkori település azonosítható.

36 A dunántúli hasonló temetők közül a dombóvári „mintegy 350 méteres távolságban van a rajzon 'Locus Pagi Békató'-ként jelölt egykori faluhelytől. "

37 Az esztergomi temető Szentkirály falu közelében volt.

38 A rác-vlah temetők közös jellemzője, hogy környezetükből erőteljesen kiemelkedő dombon vannak. A bácsalmási, katymári, bátmonostori, madarasi és mélykúti temetők helyszíne 8-10 m-re magasodik környezetük fölé.

39 A csávolyi leletmentés jelentése külön kiemeli, hogy a temető „a környezetéből jól kiemelkedő dombon" volt, olyan területen, ahol a „dombvonulat aránylag jól kiemelkedik a környezetből, helyenként 10-14 méter magasságra is. " 40 A monostorszegi lelőhely ugyancsak dombon volt, ] a bükkszállásiról nincsenek adataim. A dunántúli temetők közül a dombóvári és a fonyódi temetődomb is magas.

42 A győri lelőhely egykori topográfiai adatait a feltáráskor már nem lehetett megállapítani, az esztergomi temető adatait nem közli a publikáció. A lakott résztől távolabb eső temetőhely bizonyára tudatos kiválasztásának okát nem ismerjük, de feltétlenül szerepet játszhatott benne a terület - vagy egy részének - löszös-agyagos talaja. A kötött talajban lehet ugyanis azt a padkáspadmalyos sírformát kialakítani, mely a hódoltság kori rácok és vlahok temetkezésének általános ismérve. 35 Bükkszállás/Bukovac ma Sombor/Zombor délnyugati határrésze. Eredetére nem sikerült ráakadnom. Engel Pál nem említi, térképén nem szerepel. ENGEL Pál 2002.; Iványi István is csak annyit tud róla, hogy „erdő és puszta. [...] az 1720-as években még Prig. Szí. Ivánhoz (Prigrevica/Bácsszentiván - WE) tartozott". IVÁNYI István 1909.48. 36 Baőki Mono§tor/Monostorszeg környéki középkori magyar településekhez: WICKER Erika 2006b. 27-30. 37 GAÁL Attila 1982. 161. 38 LÁZÁR Sarolta 1999. 307. 39 Az adatokat az 1:10000 léptékű térképről olvastam le. 40

Kőhegyi Mihály jelentése, 1987. Rég.Füz. Ser.I. No.41. 1988. 78.; Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963. KJM RA 2000.896; 41 KOREK József 1994. 189. 42 GAÁL Attila 1982. 133.; A fonyódi adatot Gallina Zsoltnak köszönöm. 43 A katymári rác temető feltárásakor Zalotay Elemér megfigyelte, hogy „Katymár község határa [...] 80-100 cm vastagon zsíros-fekete humus-sal terített, mely alatt vasoxidos sárga lösz következik [...] A fénylő fekete humus azonnal feltölti az alatta elterülő sárga márgának mélyedéseit, éles vonalakban különül el tőle, s azonnal elválik annak falától. Ez lehetővé teszi, hogy [...] a valamikori sír, verem vagy egyéb mű formáját utána rajzoljuk. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 42.; Ez a leírás tökéletesen illik a bácsalmási temetődomb egy részére is. A mélykúti temetődombon feltárt néhány sír homoktalajban feküdt, melyben a sírforma hagyományos feltárással nem figyelhető meg. Nem tudjuk, hogy a domb más részén - hasonlóan a bácsalmási temetődombhoz, - volt-e löszös-agyagos altalaj. Az a tény, hogy mind Csávolyon, mind Madarason jelzett padkás sírokat az ásató, ugyancsak a terület egy részének löszös-agyagos talajával magyarázható. A bátmonostori, a monostorszegi és a bükkszállási temetőkről ezzel kapcsolatos adataink nincsenek.; Esztergomban a sírokat „a homokos altalajba" ásták. LÁZÁR Sarolta 1999. 315.