Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
88 Bereznai Zsuzsanna - Schön Mária A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1934. évi összeírása szerint a hajósi parasztság társadalmának legfelső rétegéhez három középbirtokos tartozik, akik azonban a helyi viszonyok szerint módosnak, gazdagnak számítanak. A község parasztgazdái a fenti összeírás szerint így tagolódnak: 1-2 holdas törpebirtokos, Kleinbauer (225 fő), 2-10 hold közötti parasztok (565 fő), 10-15 hold közötti paraszt (88 fő), s a 15 hold fölötti parasztok, akiket középbirtokosnak neveznek (3 fő). A nagybirtokos, a kalocsai érseki uradalom 8032 katasztrális hold földterületet birtokol. Tehát a legmódosabb hajósi sváb parasztgazda is csak középparasztnak volt tekinthető. * Dolgozatunkban elsősorban a hajósi svábok hagyományos paraszti munkakultúráját kívánjuk bemutatni, azaz a XX. század első felének, a magángazdálkodásnak az időszakát. A XX. század második felének gazdasági-társadalmi változásait, a szocialista gazdálkodás jellemzőit csupán áttekintő jelleggel foglaljuk össze. Továbbá nem foglalkozunk részletesen az 1989-90-es rendszerváltás utáni paraszti gazdálkodás elemzésével sem. Az utóbbi két évtized külföldi munkavállalásai is újabb önálló tanulmányt igényelnének. A tanulmány anyagának gyűjtése, 28 a néprajzi terepmunkák során úgy választottuk ki adatközlőinket, hogy az 1920-40-es évekre, valamint a kitelepítésekből való visszatérések utáni, az 1960-70-es évekre vonatkozó kérdéseinkre is választ kaphassunk. Továbbá arra is törekedtünk, hogy az adatközlők a falu valamennyi társadalmi rétegét képviseljék. Az pedig már különleges szerencsének tekinthető, hogy nem egy igen idős, szellemileg friss, az 1910-es években született hajósi embert is meg tudtunk szólaltatni gyűjtőmunkánk során. írásunkban a szokásosnál több alkalommal idézzük szó szerinti formában adatközlőink, az idős hajósi parasztemberek visszaemlékezéseit. Az idézett - magyar és sváb - nyelvi példák előtérbe állításával az volt a célunk, hogy a paraszti munka szépségének és nehézségének élményszerűségét minél közvetlenebb formában tudjuk érzékeltetni, s az emberek sajátos gondolkodásmódját és lelkiségét minél közelebb tudjuk hozni olvasóinkhoz. Az adatközlők sajátos szófordulatai, az elbeszélések stílusa, hangulata szemléletesebben illusztrálja a hajósi emberek mentalitását, mint a kívülálló értékelés. A hajósi sváb paraszti kultúra logikáját akkor tudjuk megérteni, ha az is felismerjük, melyek a mozgató rugói, látjuk, milyen értékek mozgatják. KIRÁLY László 1981.58. A néprajzi gyűjtőmunkát a két szerző közösen végezte 2006-2007-ben. A munkákhoz kapcsolódó népköltési anyag (közmondások, szólások, népdalok, népi elbeszélések) Schőn Mária korábbi gyűjtéseiből származik, az 1980-as évektől kezdődően. A sváb nyelvjárási anyagot lejegyezte és fordította: Schőn Mária. A gyűjtőmunkát magyar nyelven folytattuk, de a téma kulcsfontosságú szavait és szövegeit svábul is kikérdeztük, melyeket a tanulmányban szó szerint idézünk is. Mivel az idős adatközlők egy része „töri a magyart", az idézett magyar szövegeket stilizáltán adjuk közre.
