Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 7 tergom-Szentkirály,

18 Fonyód-Bézseny,

19 Győr-Gabonavásártér.

20 Az alábbiakban - rámutatva az iszlám köznépi temetkezésekkel való hasonlóságukra és azonosságukra, - e temetők jellegével, a sírgödrökkel, a halottak sírbatételével, az üreges sírokkal és a sírjelekkel kapcsolatos megfigyeléseimet és kutatásaimat összegzem. I. A TEMETŐK JELLEGE 1.1. A TEMETŐK HELYE Míg a keresztény településeken a temetők hagyományosan a templom körül találhatók, az iszlám világ kiterjedt temetői túlnyomórészt a településeken kívül, mezőgazdaságilag nem vagy csak nagyon rosszul hasznosítható területen helyezkednek el.

21 Ez az oka, hogy az egyik kabuli temető egy „szikkadt hegynyúlványon feküdt. [...] Öntözött földet természetesen nem lehet elvenni az élőktől, ezért a temetők terméketlen helyek. "

22 Jemenben „gyakran dombon temetik el halottaikat" vagy „a sírt a város kapui előtt ássák." 3 Egy 17. század végi útleírás szerint Szerbiában „a törökök rendesen az országutak mellé temetik halottaikat. " 24 A 18. század elején Törökországban „nem engedik, hogy akárkit eltemessenek bent a városban. [...] A temetők tehát mindig a városon kívül vannak. " 5 A kazakoknál és a kirgizeknél „a temetőket a lakott területektől jól elkülönítve" találjuk, Torgop aul temetője ugyan „alig volt 200 méternél nagyobb távolságra a településtől", de pl. a 12 házból álló Kaszkelek falu „temetője a településtől kb. 2 km távolságra van, egy vélhetően mesterségesen emelt dombon. "

26 A mai törökországi temetőket általánosságban is jellemzi, hogy a településtől jókora távolságra és rendszerint magaslaton helyezkednek el.

27 A 16. század közepe táján Észak-Bácskába költöző balkáni eredetű lakosság egyetlen településének helyét sem ismerjük. Bizonyosra vehető azonban, hogy elnéptelenedett késő-középkori falvak közelében kell keresnünk a rác településeket, hiszen az írott források szerint a középkori falvak magyar nevei tovább élnek. 18 LÁZÁR Sarolta 1999.; Ugyanez: LÁZÁR Sarolta 2002. (A későbbiekben csak az 1999-ben megjelent tanulmányra hivatkozom.) 19 Gallina Zsolt leletmentése, 2003. In: HONTI Szilvia et al. 2004. 34-40. 20 MITHAY Sándor 1985. 186. 21 „In der traditionellen abendländischen Stadt konzentrieren sich die Begräbnisstätten intra mur os um die Pfarrkirche herum, während die ausgedehnten Gräberfelder der islamischen Welt ganz überwiegend extra muros auf landwirtschaftlich nicht oder nur schwer nutzbarem Ödland gelegen sind. " WIRTH, Eugen 2000. 423.; Bartha Júlia a temető kijelölésénél a földrajzi viszonyok elsődleges szerepére utal. BARTHA Júlia 2006. 140-141. 22 KLASS, Rosanna 1969. 213-214. 23 FAYEIN, Claudie 1960. 49., 186. 24 BROWN, Eduard 1699-1670. 383. 25 DE SAUSSURE, Césare 1730-1739. 264-265. 26 BARTHA Júlia 1998. 56-57. 27 BARTHA Júlia 2006. 140.