Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 59 Az iszlám sírok jelölésének többféle módja van. A kőben gazdag területeken erre a célra természetszerűen köveket használnak. A török falvak lakói „nem állítottak évszázadokra megmaradó sírjelet halottjaiknak. Vagy [...] kőrakással jelölték, s jelölik a sírhelyet. "

401 Az anatóliai törökök többnyire a törzsi szokások szerint állítanak sírjelet, függetlenül attól, hogy magának a temetkezésnek a teljes területét kövekkel jelölik ki. Mivel e területeken gyakori az oldalfülkés temetkezés, e kőkörök átmérője viszonylag nagy: „a sírjelet az elhunyt fej éhez állítják, míg a halom jóval távolabb található. A kazak temetőkben egy-egy sírhely kétszer akkora területet foglal el, mint az európai temetőkben. " 40 „Fejfa helyett kőhalom, esetleg kőlap - mindössze ennyi jelzi a sírt" az egyik kabuli temetőben, ahol a sír betemetése után „a tanulók serege szétszéledt a hegyoldalon, köveket keresve [...ja köveket a sírdomb földjére helyezték. " Hasonlóan sivár képet rajzol a mai afgán temetőkről a következő idézet: „Jeltelen, felfelé meredező kődarabok sorakoznak. "

404 Ugyancsak Afganisztánban, egy dzselalkil nomád kislány Herat környéki temetésekor, miután az oldalpadmafyt lezárták, „a férfiak [...] betemetik a gödröt [...] majd két végére, muszlim sírokra jellemző módon, egy-egy függőlegesen elhelyezett, lapos követ állítanak" 405 Egy XVII. század végi útleírás szerint Szerbiában „a törökök rendesen az országutak mellé temetik halottaikat, a sírok nem valami pompásak, sőt néha csak a fejnél és a lábnál áll r '• „ 406 egy-egy ko. Az a török mondás, hogy valaki „köves faluba ment", azaz temetőbe ment, nyilvánvalóan a kővel jelölt sírjelekre utal. Ugyanitt azonban ismert a „deszkás faluba ment" 407 kifejezés is, ami arra utal, hogy a kövek mellett a fa sírjelek is ismertek voltak az iszlám temetőkben, ahogy azt az egyébként kővel körülrakott, hosszúkás, kerek cserkesz sírhalmok is jelzik, ahol „fejtől egy szélesebb lapos fenyő fejfa, a lábnál szintén egy keskenyebb. A fejfákon különböző családi jelek láthatók. "

408 Érdekességként itt jegyzem meg, hogy a magukat valahoknak nevező erdélyi románok a sírkövek hiányában „olykor facölöpöket alkalmaznak. "

409 Törökországban a Fekete tenger környékén „két zöld fűzfaággal kísérik a halottat. Elhantolás után egyiket a fejéhez, másikat a lábához tűzik. " Szerte az iszlám világban elterjedtek a zászlós sírjelek, melyek hagyománya „jelentését megtartva épült be a vallási szokások rendjébe ". Ilyen szokást je401 BARTHA Júlia 2006. 137. 402 BARTHA Júlia 1998. 57-58. ш KLASS, Rosanna 1969. 213-215. 404 HALÁSZ György 1980. 100. 405 BOURGEOIS, Jean és Danielle 1981. 154-155. 406 BROWN, Eduard 1699-1670. 383. 407 BARTHA Júlia 2006. 73. 408 SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos 1895. 52. 409 PAPP, Ladislaus Basilius 1817. (2006) 160. 410 BARTHA Júlia 2006. 86. 411 BARTHA Júlia 2006. 133.