Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

60 Wicker Erika gyeztek fel pl. a 11. századból, amikor a legendás török uralkodó, Alp Arslan és katonái egy ütközet előtt lovaik levágott farkát kopjáikra tűzték, és „halottaik sírját karóra tűzött lófarokkal jelölték. "

4 Belső-Ázsiában a jakfaroknak lett hasonló szerepe: „elföldeltük a holttestet s fejfa helyett deszkát tettünk föléje, melyre mohamedán mód szerint 'tugh' gyanánt Áldat egyik vadászzsákmányát, egy jak farkát kötöttük. "

413 Egy évvel később az expedíciót vezető Sven Hedin így emlékszik a sírra: „Meghatározásom szerint ez ugyanaz a völgy, melyben a múlt év őszén Aldatot eltemettük. 30 kilométerrel odébb megtalálnák a vadász magányos sírját, melyet csak lobogó jakfark díszít. " A zászlós sírjelölés szokása évszázadokig megmaradt, 16-18. századi török temetőket bemutató metszeteken is gyakran ábrázolják.

415 A török köznépi temetőkben a zászlós sírjel egyszerűsített változata terjedt el, amikor „ a sírra szúrt rúdra textilcsíkokat kötöznek. "

416 „Datçaban [...] két karóra különféle színes rongyokat kötnek, majd a karókat beszúrják a sír fejtől és lábtól eső végéhez. így biztosítják a halottat arról, hogy megőrzik a földi világon hagyott dolgait."

AX1 Ugyanitt, ha az elhunyt fiatal lány vagy menyasszony, a koporsóra terítik kendőjét, fátylát, „amit a temetés után felhasogatnak, s mint egy zászlót karóval a fejéhez és lábához tűzik. "

418 A tahtadzsiknál a sír fej- és lábrészéhez állított kő mellé egy-egy cölöpöt vernek le, amire a halott ünnepi térítőiből, kendőiből, a halotti lepelből levágott csíkokat kötnek.

419 A dél-anatóliai nomádok a sír fej felőli részéhez tűznek vörös zászlót. Egy dagesztáni „molla sírján fehér kendő feltűzve, mint a lobogós kopján zászló. "

420 A zászlós-textilcsíkos sírjelölés szokása térben és időben széles körben elterjedt. Az afganisztáni temetők kő-sírjeles temetőiben is „ helyenként hosszú, hajlított faágon színes, tépett rongydarabokat cibál a szél. "

421 Egyes sírokon levő textildaraboknak Törökországban gyógyító erőt tulajdonítottak: „Az egyik konyái dsámi mellékkapuja előtt is egy kis ketrec keríti el egy hírneves hodsának a sírhantját. A rácskerítésen apró rongy ócskákat, szalagokat lebegtet a szél. Ilyent országszerte az egyes vidékek híres hodsáinak és derviseinek sírján láthatni. Ezek a rongyocskák, betegségek, de főkép a malária és a szembetegségek ellen mentesítik azokat, akik odakötik. Lázmulasztó szernek használja a babonás nép. " 4 2 412 BARTHA Júlia 2006. 133. 413 HEDIN, Sven é.n. I.k. 199. 414 HEDIN, Sven é.n. Il.k. 162. 415 BARTHA Júlia 2006. 134. 416 BARTHA Júlia 2006. 135.; Városi temetőkben, főként fiatal halottak sírjára ma is szúrnak színes temetési zászlót a sírkő mögé. Uo. 417 BARTHA Júlia 2006. 88. 418 BARTHA Júlia 2006. 86. 419 BARTJA Júlia 2006. 135. 420 SZÁDECZKY-KARDOSS Lajos 1895. 160. 421 HALÁSZ György 1980. 100. 422 RÉTHLY Antal 1931 (In: LÁZÁR István 1986 375.)