Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
52 Wicker Erika csak egy vagy kettő, a környezetétől eltérő színű földsáv utalt rá. A padkakoporsó metszetét azonban még ezek hiányában is meg lehetett állapítani. A sír betemetése után a padkakoporsó üregébe szivárgó talaj ugyanis természetszerűleg finomabb, homogénabb a sírfenék környező földjénél. Ezért ha a két betöltés színében olykor nem is vált el határozottan, a föld eltérő minősége is jelezte a metszetben a padkák egykori lezárásának háromféle módját: egyenes zárást a padkák közötti mély lemélyedések esetén, ferde zárást a kis mélyedésű és az egyenes vagy kissé ívelt fenekű sírok egy részénél és a leggyakrabban alkalmazott csúcsos, azaz tetőszerű zárást. 356 Utóbbiak esetében ahhoz, hogy az egymáshoz támasztott, de - legalábbis megmaradó anyagból készült eszközzel - egymáshoz nem rögzített deszkák ne csússzanak el (bár a metszetek erre is mutattak példákat), a padkák hosszanti oldalaihoz, a deszkák alsó széle valamint a sírfenék és a síroldal találkozásához keskenyebb fatörzseket, faág- vagy nádkötegeket fektettek. E kétoldali rögzítés nyoma a bácsalmási sírmetszetekben 10-20 cm átmérőjű kerek vagy ovális, sötétebb foltok formájában maradt meg, s kedvező talajban a csúcsosan fedett padkák mindegyikében kimutatható volt. 357 Elképzelhető, hogy a néhány katymári sírban a padkán megfigyelt rőzsenyomok mégsem a halottak takarásával függenek össze, hanem a csúcsos fedés elmozdulását megakadályozó rőzsekötegek maradványai. 358 A két, csúcsosan egymáshoz illesztett deszkalap találkozási oldala - főként, ha fanyomok is megmaradtak, - egy, a sír középtengelyében, a csontok felett húzódó sávként a „hagyományos" feltárás során is megfigyelhető volt. Azt a bácsalmási temető korábbi feltárási szakaszaiban is észrevettük, hogy sok sír esetén a vázcsontok felett, a sír középtengelyében 10-15 cm széles, famaradványos sáv húzódik. Mivel akkor még nem gondoltam padkakoporsókra, ezeket csúcsos fedelű koporsóládáknak tartottam. Ma már nyilvánvaló, hogy nem koporsóládát, hanem csúcsos fedésű padkát jeleznek. Valószínűleg hasonló takarást jelez a dombóvári temető két sírja is: mindkettőnél a váz felett, a sír középtengelyében találtak famaradványokat az ásatok. 359 Egy csávolyi gyermeksír rajza alapján a váz felett, a sír hossztengelyében, középen végig fanyomokat találtak. 360 Az egyik madarasi sírban a deszkák famaradványa biztosan csúcsos fedésre utal: „végig nyomon követhető. Igen vastag, valószínűleg bárdolt fából, 3-4 cm vastag. [...] két deszkát tettek a puszta földre fektetett halott fölé sátortetőszerűen, egymáshoz támasztva"'. Ugyanitt, egy máA fanyomok létére vagy hiányára ugyanaz lehet a magyarázat, mint a szegeit koporsós síroknál: a takarás pl. sokáig megmaradó tölgyből vagy esetleg hamarosan nyom nélkül eltűnő nyárfából készülhetett. Részletesen: WICKER Erika 2003. 32-34.; A Bácsalmáson 2002-ben feltárt egyenes, ferde és csúcsos takarások részletes leírását: Uo. 53-57. E kerek elszíneződésekre 2002-ben az ásatás második felében figyeltünk fel először, s ettől kezdve 14 csúcsos fedésű padkás sírnál dokumentáltuk. WICKER Erika 2003. 35-36.; A 2003-ban feltárt hasonló sírok gyakorlatilag mindegyikében - megfelelő mélység és talaj esetében - megfogható volt a kétoldali rögzítés nyoma. WICKER Erika 2005a. Katymár 68. sír: „A padkán vékonyabb, hengeres fakorhadékok jelentkeznek. "; 77. sír: „Köröskörül padkás, azon rözseborításfakorhadékai." WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 110. Dombóvár 26. és 130. sírok. GAÁL Attila 1982. 136, 143.; 10, 23-24. kép. Csávoly 3. sír. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1987 TIM RA, leltározatlan.
