Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése
Szalay Gyula a fényképező múzeumőr 393 a szemben lévő kisvárosháza emeleti ablakából készített a vasárnap délelőtti mise utáni publikációk, kihirdetések idején. E képek valószínűsíthetően 1912 után készültek, miután a városi múzeum megkapta az emeleti helyiségeket és Szalay Gyula múzeumőr a gyűjteményeket itt el is rendezte. A fotólemezek megörökítették a fő utca, a Kossuth Lajos utca képének változásait az 1900-as évek elején. Készített városi látképet a Sarlós Boldogasszony templom tornyából, új perspektívát adva a helytörténeti fotózásnak, a madártávlat áttekintő szépségéről. Az Az üveglemezek között találjuk az új, de még felállványozott tanítóképző épületét is 1904 körül, valamint az 1909-ben a Fazekas-házból átalakított iparostanonciskolát, 47 a gőzmalmot és a fürdőt a főutcán. A Hattyúházról is, - amelyet 1819-20-ban építettek kocsma és mészárszéknek, - 1888-ban pedig a boltíves homlokzatát beépítették és bolthelységeket alakítottak ki - szintén készített felvételeket. 48 Az 1910-es években 7 felvételt készített Szalay erről az épületről. Több felvétel a város templomait és iskoláit mutatja. A Sarlós Boldogasszony templomról és a plébániáról, amelyet a félegyházi népnyelv Ótemplomnak nevez 7, a Szent István templomról - Újtemplomról - 10 felvételt találhatunk az üveglemez gyűjteményben. A katolikus főgimnáziumról 6, valamint az 1907-1909 között épült zárda épületéről is 2 képet, amelyben a Constantinum leánynevelő intézet volt. Épületfelvételeket későbbiekben is készített, hiszen a városi bérpalota 1926ban, míg a fürdőszálló 1928-ban készült el. 49 Mindkét épületről két-két felvétel található a gyűjteményben, amelyek a polgárosodó, egyre inkább a közhivatalaival városias települést mutatta. Az épületek mellett köztéri szobrokat és a temetőket is fényképezte. Petőfi Sándor egész alakos szobra 1922-ben állították fel Kiskunfélegyházán, a Hattyúházzal szembe a gyalogpiacon. Ezzel a város főtere átalakult. 50 A Návay-szoborról 7 üveglemezt őrzünk. 1919. áprilisában ugyanis a különvonattal szállított Návay Lajost, az országház akkori elnökét, valamint Návay Ivánt makói földbirtokost és dr. Kiss Bélát a szentesi főjegyzőt a félegyházi vasútállomáson meggyilkolták. A tragédia helyszínére tíz évvel később emlékművet állítottak. 51 A szobrot az 1930-as évek közepén a vasútállomás előtti parkba helyezték át, majd a II. világháború után eltűnt. A felvételt Szalay 1929-ben készítette, még eredeti állapotában. Több üveglemezen láthatóak Félegyháza temetői is. A város északi és déli határában kialakított Alsó- és Felsőtemetőről, feszületekről, haranglábról és az I. világháborús hősök temetőjéről 12 felvétel maradt meg. A léckerítéssel körbevett családi sírkerteket megörökítő felvételek történelmi jelentőségűek, hiszen ma már ezek a fakerítések nem láthatóak a félegyházi temetőkben. Két üveglemez külön is 47 IVÁNYOSI-SZABÓ István 1985. 52. 48 URBÁN Mikósné 2005. 22. 49 URBÁN Miklósné 2005. 15., 18. 50 FEKETE János 2001. 146-147. 51 Félegyházi Közlöny 1929. június 23. számában jelent meg a Návay-emlékmű leleplezése című cikk.
