Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése
394 Mészáros Márta figyelemre méltó itt, hiszen gyermekek csoportja veszi körül a sírköveket. Szalay felvételein többször is visszaköszönnek a bámészkodó játszadozó gyerekek. Az épületek és az emlékhelyek mellett a piaci és a vásári sokadalmat, az ünnepi körmenetet, a háznál felállított májusfát, mesterembereket, a szolnoki vasútépítés munkásait és a már említett harangok elvitelét háborús ágyúöntésre is lefényképezte. A várostörténeti jelentőségű felvételei mellett, - amelyekről Szalay Gyula a beszámolóiban nem tesz említést - a néprajzi kiállítás kiegészítéséül készített tanulmányképei kiemelkedőek. 1909-től az olajütőket, a száraz- és a szélmalmokat fényképezte, amelyek már akkor, - ahogy ő is megfogalmazta - pusztulóban voltak. Több mint 40 üveglemez örökítette meg a haldokló félegyházi szélmalmokat. A felvételek a város határában, az 1910-es években még működő, illetve már a leszerelt és lakóházzá alakított malomépületeket mutatják. Szalay Gyula nem csak épületképeket készített, több malomnál a molnár és a családja is látható. A molnárt munka közben is lefényképezte, ahogy a kőemelését, a kő vágását, valamint a fordítókocsi működését mutatja be. Az üveglemezek nyomán Szalay készített papírképeket, többsége paszpartuzva ma is megtalálható a gyűjteményben. A malmokhoz dokumentációs anyagként megmaradt a már említett kézirat, 52 amelyben a múzeumőr a gyűjtései során feljegyezte a város határában még álló szélmalmokat, helymegjelöléssel és a malmos gazda nevével. Kiskunfélegyháza 1895. évi térképén a malmokat bejelölték, így többségét azonosítani lehet, de sajnos az üveglemezek dokumentációja hiányzik. A szélmalmok mellett a tiszai halászatról is több felvételt készített. AlpárTiszaújfalu halászait és eszközeit 15 felvételen láthatjuk. Az itt megörökített munkálatok képeit a múzeum állandó és időszaki kiállításain láthatta a közönség többször is. Szalay halászati eszközöket is gyűjtött így a fényképek kiegészítették a bemutatott tárgyakat. A néprajzi kiállításrészhez készített felvételeit tárgycsoportok szerint osztotta be. A malmok és a halászat mellett az állattartás és a földművelés szemléltetéséhez megörökítette a környék pásztorait és gazdálkodóit. Az állattartás 40 felvételét Bugacpusztán és a város határában készítette. A legelésző ökrök, birkák mellett a csikósokat és a lovak itatását is lencsevégre vette, ugyan úgy, mint a pulykákat és a libákat terelgető gyerekeket. A város határában, a földeken dolgozó embereket is láthatunk felvételein. Kapálókat, dohányszedőket, bulgárkertészeket, burgonyacsírázókat, valamint cséplést, boglyarakást őriznek az üveglemezek. A Péteri-tónál 16 felvétel maradt meg a nádkitermelés munkálatairól. A város környéki tanyákról, parasztcsaládokról majd 30 fénykép őrzi a korabeli miliőt. SZALAY Gyula: A haldokló félegyházi szélmalmok. Kiskun Múzeum adattára 59. 1. 1 leltári számon.