Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén... 357 sere, a vagyonelkobzás velük szemben indokolt". Avagy: mivel a Volksbund tagság „a magyar állam és nemzeteszme tagadását jelentette, [,,.] az elkövetőkkel szemben a vagyonelkobzás minden esetben indokolt. "

23 A népbírósági perek között egyébként fellelhetők olyanok is, amelyeket nem a Volksbundhoz vagy az SShez történt csatlakozás miatt indítottak a svábok ellen, hanem nemzetgyalázásért, hatósági közeg elleni erőszakért stb. A vagyonelkobzások során ugyanis védekeztek, elkeseredésüknek esetenként szélsőséges módon adták tanújelét ezek az emberek. Egy katymári háztartásbeli például a gazdaságukban megjelent földigénylő bizottsági alelnököt söprűvel megütötte, egy bizottsági tagot vasvillával megsebesített, és - állítólag - a „büdös magyarok" szavakat kiabálta, mert miután 22 kat. hold földjüket és a gazdasági felszerelést SS-katona fia miatt már elkobozták, még az üstöt és a boroshordót is el akarták tőlük venni.

234 A bajai Pfeil família szintén nem hagyta elkobozni állatait, a Volksbund tagságot pedig tagadták. Az eset következtében a család minden tagját internálták, majd bántalmazták a rendőrségen, népbírósági perük azonban felmentéssel végződött.

235 Érdemes pár mondat erejéig kitérni az SS-katonák ügyeire is. Az egykori önkéntesekre a háború után többéves börtönbüntetés várt. Egy kunbajai sofőr, aki Brandt lelkesítő beszédének hatására és a német hadseregben várható jobb fizetés reményében vonult be, 5 év börtönt kapott.

236 Amennyiben a háborús bűncselekmény (SS-katonai szolgálat) vádja a népellenes bűncselekmény (Volksbund tagság) vádpontjával párosult, és mindkettőben bűnösnek találták, a vádlottat akár súlyos fegyház- és kényszermunka-büntetéssel is sújthatták. A csávolyi Pfeil J. 1941-től a helyi Volksbund ifjúsági szervezetének tagja lett, 1942 márciusában pedig önkéntesen bevonult az SS-be. Az orosz fronton harcolt, fél lábát elvesztve nyomorékon tért haza. A népbíróság 5 év fegyházra ítélte. Büntetését a hartai intézményben töltötte, miközben családját kitelepítették Németországba.

237 6 év kényszermunkát szabtak ki Havasi J. bajai kútásósegédre, aki a Volksbund tagja volt, 1942-ben pedig önkéntesnek állt. A vádak között szerepelt, hogy a frontról hazatérve, önérzetesen leköpött egy magyar katonát.

238 A háborús bűncselekmény kísérletét is büntette a népbíróság. Jó példa erre azoknak a kiskőrösi fiataloknak az ügye, akik szülői beleegyezés nélkül jelentkeztek a budapesti sorozóközpontnál. Bár időközben meggondolták magukat, és végül behívót sem kaptak, az ítélkezők több hónapos börtönbüntetéssel honorálták - leginkább kalandvágyból - elkövetett tettüket.

239 12 BKMÖLXXV. 17. B. 11/1946. 13 BKMÖLXXV. 17. B. 127/1946. 14 BKMÖLXXV. 16. B. 84/1946. 5 BKMÖL XXV. 16. B. 224/1946. 16 BKMÖL XXV. 16. B. 238/1945. Az átlagbüntetés a Bajai Népbíróságnál a 2-3 év volt azon önkéntesek esetében, akik nem voltak a Volksbund tagjai. 17 BKMÖL XXV. 16. B. 72/1945. 8 BKMÖL XXV. 16. B. 485/1945. 9 BKMÖLXXV. 17. B. 850/1945., B. 921/1945., B. 923/1945.