Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

358 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota A kényszersorozottakat kezdetben következetesen felmentették egyes népbírósági tanácsok, különösen akkor ha nem voltak a Volksbund tagjai. Ha mégis tagok voltak, az ítélkezők arra hivatkoztak, hogy az egyesületbe belépők nem tudhatták, hogy tagságuk a későbbiekben milyen következményekkel fog járni (ti. a német hadseregben katonai szolgálatot kell teljesíteni).

240 Ugyanilyen okból nem fogadták el a népügyészség azon érvelését sem, hogy az 194l-es népszámláláson a magukat német anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallók maguk teremtették volna meg katonai behívásuk előfeltételét.

241 Ezen a gyakorlaton megint csak változtatni kívánt a NOT. Egy, a Bajai Népbíróság által a háborús bűncselekmény alól felmentett, a Volksbund tagság miatt pedig 6 hónap börtönre ítélt, egykor kényszersorozott katymári földműves büntetését például 3 évre súlyosbította. Igaz, indoklásában ezúttal a kényszer fogalmát igyekezett magyarázni a legfelsőbb népbírósági fórum. A behívási parancsnak engedelmeskedő vádlottat önkéntesként vélelmezte. Mivel a behívási parancs önmagában nem kényszer, csak a kilátásba helyezett karhatalom, s azt a vádlott nem várta meg, így kényszerről szó sincs, azaz vádlott bűnös abban, hogy bevonult.

242 A továbbiakban számos olyan ítéletet felsorolhatunk, amely a kényszersorozott SS katonákat többéves (1-3 év) szabadságvesztéssel sújtotta, mivel a Volksbundba történt belépésével megvalósította katonai behívásának előfeltételét.

243 Szintén ehhez a témához kapcsolódnak az SS-katonák bújtatása miatt vád alá helyezett személyek ügyei,

244 illetve azoké az SS-katonáké, akik a háború után megpróbálták eltávolítani a bal felső karjukba tetovált, árulkodó vércsoportjeleket.

245 A Kalocsai és a Bajai Népbíróság a perbe fogott sváb vádlottak: bundisták és SS-katonák - durva becslés alapján - több mint 80%-át találta bűnösnek és ítélte el. Az ítéletek jelentős részét azonban nem tudták végrehajtani, foganatosítani az illetékesek hatóságok, mivel 1946-1947 folyamán az elítéltek közül sokakat kitelepítettek Németországba. 240 BKMÖL XXV. 16. B. 302/1945. L. az ítélet indoklását! 241 BKMÖL XXV. 16. B. 609/1945. L. az ítélet indoklását! 242 BKMÖL XXV. 16. B. 39/1946. 243 BKMÖL XXV. 16. B. 206/1945.; B. 267/1945., 269/1945. stb. 244 A helyi népbíróságok felmentéssel zárták az ilyen ügyeket. BKMÖL XXV. 17. B. 3163/1946., illetve XXV. 16. B. 286/1946. Az első per másodfokú tárgyalása során azonban a NOT 6 és 8 hónapra ítélte a vádlottakat. 245 A Bajai Népbíróság előtt Fischer F. bajai napszámost azzal vádolták, hogy cigarettavéggel kiégette a tetoválást a karjából. Szintén a Bajai Népbíróság elé került egy bajai orvos, aki az állítások szerint három vádlott-társa karjából a katonai jelzést kioperálta. Mivel ezeket a vádakat szinte lehetetlen volt bizonyítani, a népbíróság nem tudta elítélni a vádlottakat. BKMÖL XXV. 16. B. 58/1947., illetve B. 203/1946.