Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig
334 Knipl István - Tánczos-Szabó Ágota A Volksbund tagjai lettek, mert... Az egyes településeken élő sváb lakosság el magyarosodásán vagy erős német öntudatán kívül az agitáció, a propaganda, a helyi Volksbund szervezők erőszakossága is jelentősen befolyásolta a létszám alakulását. A vezetők nem fukarkodtak sem az ígéretekkel, sem a fenyegetésekkel, hogy minél több tagot léptethessenek be az egyesületbe. A háborús években a nehezen hozzáférhető iparcikkek, munkalehetőség, a családot támogató segély megszerzésének lehetősége sok szegény embert csábított a Volksbund keretei közé. A belépések körülményeiről a későbbi népbírósági perekben lejegyzett vallomásokból tudhatunk meg legtöbbet. A vallomástevők zöme a szőlőműveléshez nélkülözhetetlen rézgálichoz illetve gazdasági felszereléshez, trágyához, vetőmaghoz, liszthez, olcsó ruhaneműhöz, kölcsönhöz való hozzájutás reményében írt alá a Bundnak, 68 amelynek irányítói - mint pl. a nemesnádudvari Richter J. - házról házra járva biztatták az embereket a csatlakozásra, az említett juttatások fejében. így lett tag az említett településen Metzinger G. és felesége valamint Müller A. is, akik a belépés után 8, illetve 50 kg kékkövet (rézgálic) kaptak a Volksbundon keresztül. Müller a népbírósági eljárás során úgy nyilatkozott, hogy nem is tudta, hogy ehhez be kell lépnie, nem írt alá belépési nyilatkozatot, csak egy tiszta papírlapot, amelyre később írhatták rá a belépési nyilatkozat szövegét. Hasonló módon emlékezett vissza az eseményre egy másik vádlott is, aki nem írt alá belépési nyilatkozatot, csak egy listát, ami a rézgálic megrendeléséhez kellett. 69 Egyes Volksbund-tagok jótékony, segélyező egyesületnek vélvén a Bundot, magasabb nyugdíj vagy rokkantsági segély folyósítását, adósságaik rendezését, beteg gyermekük, feleségük gyógyítását várták a szervezettől, esetleg elhalt családtagjaik temetési költségeinek átvállalását ígérték meg nekik. Hartán az ottani bundvezető, Gillich J. szervezésében birodalmi német gyerekek nyaraltatása folyt, a gyerekeket ellátó családok a gondoskodásért cserébe egy kis mellékeshez juthattak. Egei J.-né háztartásbeli azzal indokolta a bundba való belépését, hogy részt szeretett volna venni a programban, a Volksbund vezetője azonban ezt csak a tagok számára tette lehetővé. Ennek ellentmond egy másik per vádlottja, aki szerint olyanoknál is elhelyeztek nyaraló gyerekeket, akik nem voltak a szervezet tagjai. KErdés, hogy az előző asszony a szervező rámenősségének engedett-e, vagy valami mas is ösztönözte a tagságra. A már meglévő munka elvesztésétől való félelem valamint a munkához jutás reménye is jelentősen motiválta a belépőket. Számos földműves vallotta, hogy azért csatlakozott a Volksbundhoz, mert félt, hogy mint olyan ember, aki napszáA Kalocsai Népbíróság egyik ítéletében elismerte, hogy a vádlottak azért léptek be a Volksbundba mert „a Bund különféle gazdasági dolgokat ígért részükre, melyeket abban az időben már egyáltalán [nem], vagy csak nagy nehézségek árán tudtak volna beszerezni ", ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy e vádlottakat tagság miatt el ne ítélje. BKMÖL XXV. 17. B. 268/1945. BKMÖL XXV. 17. B. 239/1946. B. 236/1946. és B. 399/1946. BKMÖL XXV. 17. B. 603/1945. és B. 766/1945.
