Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Knipl István–Tánczos-Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig

Volksbimd szervezetek a Duna-Tisza közén... 335 mosként keresi a kenyerét, nem fog többé munkát kapni a bundos gazdáktól.

71 Egy garai szabómester 1942-ben azért lépett be a helyi szervezetbe, mert összes üzletfele tag volt már. Több iparos az alapanyagokhoz való könnyebb hozzájutásra, a kereskedők a német vevők megtartására hivatkoztak mint kényszerítő tényezőre.

72 Számos hartai asszonyt úgy vettek rá a tagságra, hogy megfenyegették: családtagja el fogja veszíteni alkalmazását a német DDGS hajózási társaságnál, amennyiben az otthoniak nem lépnek be a szervezetbe. Knódel J.-nál Gillich J. hartai bundvezető és egy DDGS-tisztviselő járt, s bár később fia közölte vele, hogy „átverés az egész", az idős ember a fenyegetések hatására aláírta a belépési nyilatkozatot.

73 Egy hajósi zenészt zenésztársai kényszerítettek rá a tagságra azzal, hogy ha nem lép be a Volksbundba, és nem játszik annak székházában, nem mehet többet velük zenélni.

74 Egy nemesnádudvari család a hitelre vásárolt motoros morzsológépet nem tudta volna kifizetni, ha a bundos gazdák nem hozzájuk járnak morzsoltatni,

75 míg egy szintén nádudvari szegény földműves szeretteit remélte megmenteni a kilakoltatástól a Volksbundba való belépésével.

76 A számos hasonló történet ellenére 1946-ban, a háborús számonkérés idején a Bajai Népbíróság úgy vélte, a megélhetésre való hivatkozás nem menti fel a vádlottakat a népellenes bűncselekmény (ti. a Volksbund tagság) vádja alól. Az adott időszakban ugyanis kellő munkaalkalmat találhattak, így gazdasági kényszerről nem lehet szó. Mi több, a Volksbundhoz való csatlakozással vélhetően anyagi előnyhöz kívántak jutni, ami súlyosbító körülményként veendő figyelembe.

77 A mindennapos kenyérgondok megoldása mellett a Volksbund a szórakozás és a kulturálódás ígéretével is számos tagot vont körébe. Székháza biztosította azt a környezetet, ahol a helyiek összejöhettek, találkozhattak vasárnaponként, rádióhallgatással beszélgetéssel, kuglizással, kártyázással múlatva az időt. A fiatalokat az időről időre megrendezett műkedvelő előadások, a zene és a bálok, sportesemények vonzották. Azért léptek be az egyesületbe, mert falujukban egyszerűen nem volt más lehetőségük a kikapcsolódás eme formáira.

78 A vaskúti Kohl J. azért csatlakozott a szervezethez, hogy fia a bajai német polgáriba járhasson, ahová állítólag csak a bundisták gyermekeit vették fel.

79 Voltak, akik olvasókörnek, kultúregyesületnek hitték a bundot kezdetben, ahol hozzá lehet jutni újságokhoz, gazdasági szakkönyvekhez, illetve amelynek az anyanyelv védelme, ápolása, német iskolák alapítása a célja. Ez utóbbit a fővárosból, a Bácskából és egyéb vidékekről érkező 71 BKMÖL XXV. 17. B. 452/1945., illetve XXV. 16. B. 187/1945. 72 BKMÖL XXV. 16. B. 390/1945. és B. 132/1945. 73 BKMÖL XXV. 17. B. 613/1945. 74 BKMÖL XXV. 17. B. 310/1945. 75 BKMÖL XXV. 17. B. 396/1946. 76 BKMÖL XXV. 17. B. 864/1945. 77 BKMÖL XXV. 16. B. 38/1946. 78 A csávolyi Deutsche Jugend összejövetelein pl. pingpongoztak, énekeltek és sakkoztak a fiatalok. BKMÖL XXV. 16. B. 459/1945. 79 BKMÖL XXV. 16. B. 107/1946.