Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén

CUMANIA 23., Kecskemét, 2007 287 KÜRTI LÁSZLÓ - PAPP KLÁRA MÉHÉSZET LAJOSMIZSÉN „A májusi méhraj / Megér fuvar szénát; Júniusi méhraj /Jó kövér tyúkot; Júliusi méhraj / Még tollseprűt sem. " (Brehm: Thierleben. IX.k.)

1 BEVEZETŐ Tanulmányunk témája az agrárnéprajz egy szelete a méhészet. Jelenét és múltját mutatjuk be a Bács-Kiskun megye északi peremén elhelyezkedő 11 000 lakosú Lajosmizsén.

2 A dolgozat célja nem az, hogy a méhészet eszközeit és munkafázisait részletesen bemutassa, hiszen annak irodalma terjedelmes, inkább az, hogy a történeti adatok és interjúk segítségével megismerkedjünk a méhészet helyi jellegzetességeivel, avval, hogy mennyit és hogyan változott a méhészet a Duna-Tisza közén, valamint arra is támpontot nyújt, hogy egy pillanatfelvételt adhassunk a méhészet jelenlegi helyzetéről. Azokat a méhészeket kerestük meg, akik régebben foglalkoznak méhekkel, és tapasztalataikat, tudásukat korábbi méhészektől vették át.

3 A méz gazdasági fontossága, régen és ma egyaránt jelentős. Édesítőszerként és a méz melléktermékeként nyert viasz, mint a gyertya alapanyaga, korábban meghatározó volt. A tenyésztett méhet, a mézelőméhet Linné

4 svéd tudós és jeles méhész latinul Apis melliferá-nak (mézcsináló, vagy inkább mézelő méh) nevezte el. A háziméhről írta költőien Gárdonyi: „Ringatóznak a levegőben, virág alatt, virág felett. Bele-beleszállnak a virág mélyébe. Egy-két pillanatra elnémulva fürödnek a finom, sárga virágporban, aztán édes zengéssel emelkednek újra ki, szállanak új bokrétára ... Valahányszor hazatértek, mindig nwgújságolták az őröknek meg a királynénak, hogy az ibolya késik az idén, de a kökény meg a fűz több mézport ád, mint máskor ... Milyen sietéssel ereszkednek egy-egy most nyílott, mézzel telt virágcsoportra, és cipelik haza mély, lassú repüléssel az édes kis terhüket, egy-egy századrésznyi picinyét egy csepp méznek. Talán az egész napi munkája sem több egynek-egynek egy csöppenet méznél, s napszállat után a kasnak minden 'RUDNAY János 1987.29. 2 A mézelő méh (lat. Apis mellifira L.) tenyésztésével és hasznosításával foglalkozó termelési ág, néprajzi-történeti irodalma igen terjedelmes, lásd GUNDA Béla, 2001.; H. BATHÓ Edit, 1988.; KOTICS József, 1988., 2001.; ÖRÖSI Pál 1953., és SZABADFALVI József 1980. munkáit. 3 Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az adatközlőnek, akik segítették munkánkat: Magyar Tiborné erdészméhész, és Németh Ottó méhész, valamint Skultéti Jánosné Terenyi Ibolya, aki édesapja és nagyapja méhészetével kapcsolatban adott értékes információkat. 4 Linné, Kari von (1707-78): svéd természettudós, egyetemi tanár. Munkássága: a természet leírása és rendszerezése, Systema Naturae (1735) с. műve, lásd BÉREI Andor 1962. 385.