Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 223 A munkavégzés tilalmai egyes kalendáris ünnepekre és jeles napokra, fogadott ünnepekre, valamint péntekre és vasárnapra vonatkoztak. A vasárnapról az emberek így vélekedtek: Szombaton csak délig kellene dolgozni, délután már a vasárnapnak kell besegíteni (em Sanntig reihealfa / uf da Sanntig ueim vaarhealfa). Az ember eleget dolgozott egész héten, hogy vasárnapra kész legyen mindennel, és elmehessen a templomba - Beck Ignácné Tischlar Miadi Bäs. Pénteken mindenben visszafogták magukat. Ez szerencsétlen nap - ezt nem csináljuk, azt se csináljuk... Pénteki napokon nem volt szokás nagyobb munkába kezdeni: sem építkezésbe, sem aratásba, sem szüretbe, akkor inkább kisebb kerti munkát végeztek az emberek. Hát, aratáskor egyesek azt mondták, ezzel nem törődünk, a munkát akkor kell elvégezni, amikor itt az ideje. Mások meg azt mondták: de mink ezt figyelembe vesszük. És akkor vagy egy nappal korábban kezdték, de akkor a péntek is hozzácsapódott. Vagy egy nappal később - emlékezett Mendier Ferencné Geiger Mária. Karácsony első napján nem volt szabad semmilyen munkát végezni, még főzni sem, de még ágyazni sem - szalmát szórtak a földre, azon aludtak. Nagypénteken azért nem volt szabad a földdel dolgozni, mert Jézust eltemették - amikor Jézus el van temetve, akkor a földben ne dolgozzon senki. Űrnapján senki sem ment munkába, mert szent ünnepnek tartották. Fábián és Sebestyén napján (január 20.) nem dolgoztak a hajósiak, mert valamikor régen az állatok megbetegedtek, s az emberek fogadalmat tettek, hogy ezen a napon nem fognak dolgozni, ha az állatok meggyógyulnak. Hajóson voltak ún. pincenapok (Keallrtäg) is, amikor a férfiak nem dolgoztak, hanem pinceszereztek. Ilyen pincenap volt egyrészt a két fogadott ünnep (Gimeindifaiteg / vasprochana Faiteg), azaz Fábián és Sebestyén (január 20.) és Rókus (augusztus 16.) napja. Másrészt Szent György napja (április 25.), valamint az ünnepeket követő hétfők: húsvét hétfő, pünkösd hétfő, a torkos búcsú hétfője (Kiarbimiteg) novemberben az Imre-nap után. A két asszonynap (Nagyboldogaszszony és Kisboldogasszony) is pincenap volt Hajóson. A paraszti gazdaságban és háztartásban az esztendő rendjében elvégzendő munkáknak megvolt a hagyomány által tanácsolt, a népi hiedelmek és olykor több évszázados megfigyelések alapján megtartott ideje: Benedek napján (március 21.) kell elduggatni a hagymát, hogy nagyra nőjön. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25.) a jó gazdának szántani kell a határban. A szőlőben a metszést Hugó napján (április 1.) kell elkezdeni, ha csak egyetlen tőkét metsz is az ember. Szent György napján (április 24.) kell először kihajtani a jószágot a legelőkre. Márk napján (április 25.) kell elvetni az uborkát. Kuluttr Regi Bäs búzaszentelés napján betette az uborkamagot a szoknyazsebbe, elment a templomba, és mikor hazajött, elszórta a magot, de csak délfelé - hitte, hogy jobb lesz a termés, mivel elvitte a templomba. Péter-Pál napján (június 29.)