Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 187 A szőlőtermelés igen munkaigényes tevékenység: sokféle törődést, odafigyelést igényel - s ezeket a munkákat a szükséges időben mindig pontosan, az időjárásnak és a szőlő növekedésének megfelelő módon és időben, késlekedés nélkül el kell végezni. Ezért a szőlő csak szorgalmas, pontos, rendszeres munka elvégzésére alkalmas ember kezében hoz jó termést. A szőlőbeli és a pincemunkák az esztendő szinte minden napján adnak elfoglaltságot a gazdának és a családnak. A hajósi svábok azt mondták: D Fasnid ischt ramm, jetz gaht's scha nauswäats, jetz gaht ma nauswäats en Keallr and en d Weigäta. Azaz: 'Vége a farsangnak, és most már az ember útja kifelé vezet a pincébe meg a szőlőbe'. Ha nagyon hideg volt farsang után - mert éppen rövid farsang volt az adott évben -, akkor még nem kezdték el a munkát, azaz a nyitást (Aufdecka). Hajóson az 1960-70-es években a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban tértek át a magasművelésre (hohi Weigäta), de az 1989-90-es rendszerváltás után még sokan megtartották az alacsonyművelést (niedri Weigäta). Ma az öszszes szőlőterület tíz százaléka a hagyományos művelés - a helyi szőlősgazdák szerint ugyanis a kádár (kadarka), a jellegzetes hajósi kékszőlő művelésére a kordon nem alkalmas. A magasművelés során télre nem takarják be a szőlőtövet, tehát nyitni sem kell tavasszal. A hagyományos, azaz az alacsonyművelés során az év első munkája a nyitás (Aufdecka), a 'kitakarás' volt. Kemény munka volt, de a nők is végezték. Általában márciusban került rá sor. A nyitás után a legkényesebb, legnagyobb szakértelmet kívánó munka, a metszés (Schnaida) következett. A jó metszésen múlott az éves termés. Ha kedvező volt az időjárás, a márciusi nyitást követő napokban már metszettek. De ha nem volt megfelelő, akkor április elsején, Hugó napján, ha máshogy nem, de szimbolikusan el kellett kezdeni a metszést. A metszéshez jó munkaeszközre is szükség volt. A szőlőkés (Weigatameassr) elődje a sarló alakú metszőkés (Weimeassr), a kacor volt. A kacort a XIX. században váltotta fel a szőlőkés, majd a metszőolló (Weigataschera) is megjelenik. 103 Az Alföldön, Kecskeméten az 1830-40-es években még csak a görbe kések terjednek el, a metszőollók pedig az 1850-60-as években jelennek meg. 104 Hajóson az első metszőollókat Farkas Kálmán készítette, melyeket kecskeméti ollóknak neveztek. Nagymamám mindig azt mondta, hogy azelőtt nem volt metszőolló, hanem avval a késsel csinálták a metszést - emlékezett Mayer Antalné. Mendier István, aki naplót vezet gazdasági munkáiról, 2006-ban április 4-én kezdte el a metszést. О váltómetszést alkalmaz, amit a gazdatanfolyamon sajátított el. A váltómetszést a termőre metszéskor alkalmazzák, azaz a sarokra kialakított, felső elhelyezkedésű, előző évi termőcsapot (vesszőt) távolítják el, s az ágakhoz (a FEYÉR Piroska terminológiája ettől eltér: 1. sarló alakú kacor, 2. metszőkés, 3. metszőolló (FEYÉR Piroska 1981.350.). FEYÉR Piroska 1981. 350.
