Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 39 egy mai térkép is feltünteti. A középkori falu nevét egy ettől északkeletre fekvő Vörösegyháza/Gabric nevű kis település őrzi.

241 19. ZOBNATICA/ZOBNATICA - KLISZA: ÚJVÁROS TEMPLOMA „Zobnaticában egy 1776-iki térkép a két ér által képezett sarokban egy Kliszá-t tüntet fel.

242 A feltehetően a középkori Újvárossal azonos település történetéről szinte semmi adat nem maradt fenn. A törökkorban elmenekült népesség helyére balkáni eredetű lakosság költözött. Az 1578. évi defter a szabadkai náhijéban sorolja fel Újváros=Izovnadicsat 21 hánéval, 1580-82-ben „Újváros, másnéven Szonasicse" szerepel, ahol ekkor 31 adófizető háztartást írtak össze. A „zobnatica" zabföldet jelent, és ismert a település Zablatica névalakja is.

243 Amikor 1598ban az észak-bácskai rác falvak szerződést kötöttek Pálffy Miklóssal, az okiratot Újváros lakóinak nevében Radyvo kenéz írta alá.

244 A hódoltság után Szabadka pusztája lett. Iványi adataiból nem derül ki, hogy a zobnaticai Klisza határrészt vagy a határ egy bizonyos pontját - azaz egy középkori templom romjait ill. azt a helyet, amin állt, -jelöl-e. Mivel azonban helymeghatározása („két ér által képezett sarokban") inkább kis területre utal, a Klisza megjelölés bizonnyal az egykori újvárosi templom helyét őrzi. Az azonosítást megkönnyíti, hogy Engel Pál térképe szerint a középkori településhálózat Újváros környékén meglehetősen ritka volt. ZOMBOR/SOMBOR KLISZÁI Zombor délkeleti részén egy nagy kiterjedésű területet hívnak Gradinának, a modern térképek is Gradina salas-t jelölnek itt.

245 Bona Mihalovic fráter a Naplójában feljegyezte, hogy miután a zombori ferencesek a Gradina tanyákon földet kaptak, „a ferencesek a használatra kapott, Klisának nevezett mező dombján megáldott fakeresztet emeltek, amelynek maradványai ma is (1787) a földben állnak. " 246 Ebből következik, hogy a Gradina egy része a „Klisa" elnevezést kapta. A zombori Kliszát Korek József is vizsgálta: „Kétségtelenül középkori település van a Paphíd közelében a Kuszának nevezett dombon. A helyszíni szemle és a próbaásatások folyamán tett megfigyelések minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy itt a mohácsi vészt megelőző időkben templom állott. A földig lerombolt templom helyét biztosan jelzi az ott található téglatöredékek és az azt körülvevő temető Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 1 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 2 IVÁNYI István 1907. V. 54. 3 IVÁNYI István 1909. I. 143-144.; Uő 1909. II. 179.; Uő 1907. III. 134.; Az 1578. évi defter adatai: ENGEL Pál 2002. (BCS 79. sz.) 4 WICKER Erika 2004. 16., 19. 5 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 6 Weboldal: http://www.biblioso.org.yu/html/hu/tragovi/1210.htm

.