Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
40 Wicker Erika sírjaiból előkerült csontvázak. A templom környékéről a XV. századból származó kályhaszemeket hoztak be a múzeumba, melyek a falu települési helyét mutatják. A tervezett ásatás sok nyitott kérdésre fog fény deríteni, de már most is biztosak vagyunk abban, hogy a kliszai település már az Árpádok korában megvolt". 247 A paphídi Klisza azonban nem azonosítható egyértelműen, ugyanis a kora újkori Zombor határában, a Gradina dél-délkeleti részén - Muhi János térképe szerint két hasonló nevű település is volt. 248 20. ZOMBOR/SOMBOR-KIS-KLISSZA: ? Anélkül, hogy adatokat közölt volna, Muhi János pontosan jelölt a térképén egy Kis-Klissza nevű helyet a mai Sztapár/Stapar és Kissztapár/Mali Stapart összekötő vonal közepétől északra, közvetlenül egy Pavlovce nevű helység mellett. Szentpál falu azonban Engel Pál térképén délebbre szerepel, köztük van még az egykori Tapolca, melyet viszont Muhi a Kis-Klisszához dél felől csatlakozó Szentmiklós alatt jelez 249 (6-7. ábra). 21. ZOMBOR/SOMBOR - AK-KILISSZE/AK-KILISZA: ? Hasonlóképpen bizonytalan a Muhi János által közölt térkép Ak-Kilissze nevű helysége, melyet északról kelet felé haladva az alábbi települések fognak közre: Gradina - Acs-Kula - Kissztapár - Kis-Klissza - Pavlovce - Új Doroszló - Zsárková - Szentgyörgy. A térképről úgy tűnik, hogy Ak-Kilissze Zsárkovától északkeletre, de annak területén fekszik, hozzá legközelebb, nyugat felé pedig Szentgyörgy van 250 (7. ábra). Ak-Kilissze nyomára sehol máshol nem akadtam. Muhi - a defterek Zombor környéki adatait közölve - ismerteti a település török kori adatait. E szerint „AkKilisza (ma Klisza)" területén csak 1570-ben írtak össze „adófizető keresztény házak"-at, szám szerint hetet. Nem szerepel Ak-Kilissze/Ak-Kilisza sem az általa közölt megelőző, 1554-es, sem a következő, 1590-es defterek adatai között, és nem került be a török kor után Zombor környékén összeírt puszták közé sem. 251 AkKilissze azonosítása nemcsak a környék sűrű középkori településhálózata, hanem a 7 KOREK József 1994. 200-201.; Az idézet folytatását („- éppenúgy mint ahogy a zentai Paphalmon tapasztaltuk - noha a történelmi források mint falut csak a XVI. század első évtizedeiben említik. " Uo.) nem tudom értelmezni: nem világos, hogy mely falut, hol és milyen 16. század eleji források említenek. 8 MUHI János 1944. 69. 9 MUHI János 1944. 69.; ENGEL Pál 2002. térkép. 0 MUHI János 1944. 68.; Zsárkova itt pusztanévként szerepel. 1 MUHI János 1944. 68.; IVÁNYI István 1907. V. 150-151.; Uő 1909. I. 145-146.; Adataikat feltehetően Steltzer Frigyestől vették át: STELTZER Frigyes 1885. 19.; Ugyanő említi Ak-Kiliszát a zombori náhijebeli települések sorában. STELTZER, Friedrich 1883. 42.
