Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Azonosságok és különbségek a közlakosok és a hivatali elit táplálkozásában Félegyházán 1745–1850
88 Bánkiné Molnár Erzsébet fokhagymát. A már említett vízahólyagot bizonyára töltve adták az asztalra. A kétszemélyes ebéd teljes költsége 22 Ft és egy krajcár volt. Az 1804-805. évi vendégfogadások elszámolásából tudjuk, hogy a helyi elöljárók és a kerületi tisztségviselők közös étkezésein minden hónapban megtalálhatók a különféle halak. Potykát és csukát a helybeli piacon is vásárolhattak, de a friss hal mellett szárított halból is készítettek ebédet. 1805. július 6-án egy ebéd például egy font halból és két font száraz halból állt. A készítéshez ecetet, salátát, tejsürüt és túrót használtak fel. Gyakran tálaltak fel halcsíkot. 1811 februárjában négy icce halcsík két forintba került. Minthogy ugyanabban az elszámolásban káposzta vásárlásról is számot adtak, feltételezhető a mindennapi étkezési gyakorlatból ismert káposztás halcsík 48 fogyasztása. Máskor sült halhoz adtak káposztát. 49 Varga comissárius ebédjéhez 1811. február 28-án elszámoltak egy icce vajat, egy icce halcsíkot, petrezselymet, káposztát, tejfelt, túrót és 20 tojást. Készült halétel vaj és bab felhasználásával, illetve különféle ízesítésű lében főzve. Tálalták gyümölccsel, és zöldségfélékkel. A káposztás halcsík legelőször 1680-ban Bornemissza Anna szakácskönyvében fordult elő. 50 Szilágyi Miklós 51 a halételekről, mint férfi ételekről írt. A Nagykunsági krónikában Györffy István 52 tesz említést csíkoskáposztáról, de mint láthatjuk Félegyházán sem volt ismeretlen. A város kiadásainak elszámolásai közül éves szintű vizsgálatra ad módot az 181 l-es esztendő hiánytalanul megmaradt közpénztári számadása. A számadás alkalmas arra, hogy a város költségén étkezők társadalmi csoportjának étkezési kultúrájáról átfogó megállapításokat tegyünk. A megvizsgált listákból behatárolható azok köre, akik a nagy vendégfogadóban vagy a tanács asztalánál étkeztek. Közéjük tartoztak a helyi tanács tagjai, a kerületi elöljárók, a felsőbb hatóságok Félegyházán átutazó, vagy ott hivatalos ügyben tevékenykedő képviselői. Társadalmi kategóriájuk szerint redemptusok, nemesek, redemptusnemesek, módos iskolázott hivatalnokok, országos méltóságok voltak. 181 l-re a napóleoni háború kimerítette a település közpénztárát, s a jegyzőkönyvek telve vannak a település nehéz helyzetét panaszoló felszólalásokkal. A közös étkezések, vendégjárások azonban a háború előtti korszakhoz hasonlóan jelentős szerepet töltenek be az önkormányzat életében. Az önkormányzat rossz pénzügyi helyzete ellenére a közpénzen elfogyasztott ételek, italok és járulékos kiadások összes értéke 1657 Ft 27 krajcár volt. Ugyanebben az évben a kaszás 1 Ft 15 krajcárt, a szénakötöző 36 krajcárt, a gyűjtő 42 krajcárt kereshetett egynapi mun48 Káposztás csík = itt halétel, azaz halcsík káposztával. 49 BKML. Kf. Lt. Arc.9. Caps.2. Fasc.5. No 4./1810-11. 30 BORNEMISSZA Anna (Lackó Elemér) 1983. 51 SZILÁGYI Miklós 1997. 117-132. 52 GYÖRFFY István 1955. 62-63.
