Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
48 Wicker Erika vár valószínűleg le is égett. A Dumbovo, 1570 körül Dunbova néven is szereplő település a varadini náhijébe került, ezidőtájt 9 hánét írtak össze a defterek. A török kiűzése után bécsi haditanács a dombói vár lerombolását is vállalta, ám arra csak 100 évvel később került sor. Lakossága védettebb helyre költözött. 296 „A várrá átalakított egykori kolostornak viszont nyoma veszett, benőtte a fű, a vadrózsa, a kökény, a szeder és a som. Csak a falu népe emlegette gradina szó őrizte emlékét. " 2Ç Más források szerint - bár „mára semmi nyoma sincs", - a valamikori vár „pontosan a mai Szedlacsek szőlőhegybe vezető út mellett feküdt. " 298 Egy 1910. évi térkép a Futak alatt, a Duna túlpartjának közelében fekvő Rakovac északi részén jelez egy Dumbovo nevű területet, 299 ami nyilvánvalóan a középkori Dombó emlékét őrzi. Kérdés azonban, hogy maga a Gradina mi után kapta nevét. Lehetett a falu temploma vagy a várrá átalakított Szent György kolostor, de vannak adatok a dombói Boldogságos Szűz templomról is, amely feltehetően a dombói női bencés kolostorhoz tartozott. 300 3. GARA - GRADINA: GARA FALU Bács-Bodrog vármegye 1905. évi „közigazgatási és földmívelési" térképe Gara lakott területétől délre egy Gradina nevű határrészt tüntet fel (5. ábra). Itt, „a Sóstó K-i partján, E-D irányban húzódó 600-800 m hosszú földháton Árpád-kori középkori település állott. " Kőhegyi Mihály 1961. évi terepszemléjéből azt is tudni lehet, hogy „a felszínen gyér Árpád-kori és középkori cserép hever. A település mintegy 200-300 méter széles és 600-800 m hosszan követhető nyomon. A földművelés a falut 30 cm mélyen megbolygatta és tönkre is tette." 301 A jelentés ugyan nem számol be temetőről és templomról, de nyilvánvaló, hogy utóbbi romjairól és nem egy középkori várról 302 - kapta a terület a Gradina elnevezést. A mai Gara határának déli részét a középkorban két birtok, Timak és Ácsa biztosan, egy település, Kajánd pedig feltehetően érintette. Timak említése csak a 15. századból ismert, az 1520. évi dézsmalajsíromban már nem szerepel. A defterekben nem találjuk nyomát. Gara nyugat-délnyugati részén lehetett. 303 Engel Pál Garától dél-délkeletre jelöl egy Ácsa nevű birtokot, melynek első ismert említése a 16 Nagy Sándor cikke: www.forumliber.cu.yu/pdf/books/Bori%20Imre%20EZREDEVE% 20ITT.pdf.; ENGEL Pál 2002. (SZM 4. sz.) 17 Nagy Sándor cikke: www.foramliber.cu.yu/pdl7books/Bori%20Imre%20EZREDEVE%20ITT.pdf . 8 SMIT, Rudolf R. 1939. 7.; Arra nem találtam adatot, hogy ezt a területet nevezik-e Gradinának. 19 ENGEL Pál 2002. (SZM 4. sz.) 10 A „források emlegetik a Boldogságos Szűzről elnevezett templomot is, amiből arra következtethetünk, hogy Dombon női bencés kolostor is volt. " NAGY Sándor cikke: www.forumliber.cu.yu/pdf/books/Bori%20 Imre%20EZREDEVE%20ITT.pdf. 11 Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1961. Rég.Füz. Ser.I. No.15. 1961. 85.; Kőhegyi Mihály helyszíni szemléje, 1961. KJM RA 99.850; WICKER Erika 2004. 62.; WICKER Erika 2006. 49. lelőhely. 12 Dénes József várlistája: http://mars.elte.hu/varak/varlistadgomo.htm . (Bács-Bodrog: 32. sz.) 3 CSÁNKI Dezső 1894. 211.; IVÁNYI István 1907. III. 121-122.; ENGEL Pál 2002. (BDG 54. sz.)
