Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

Crkve, klisza, gradina, klostr 49 13. század végéről származik. A 14. században néhány okiratban szerepel még, török defterek jelenlegi adataim szerint nem említik.

304 A Kajánd faluval kapcsolatos okiratok már a 13. század elejétől, viszonylag nagy számban ismertek, az 152021. évi dézsmajegyzékben még szerepel. A maga 26 hánéjával a zombori náhijebeli Kaja 1578-ban közepes nagyságú település volt, bár lakóinak eredetéről nem találtam adatokat.

305 A hetivásár tartására is jogosult Gara településről a 13. század végétől számos adatunk van, elsősorban birtokjogi és peres iratok.

306 Iványi úgy tudja, hogy „a török defterek Garat már nem emiitik. " 307 Az újabban ismertté vált adatok szerint azonban alapvető szerepet játszott a hódítás után elnéptelenedett magyar falvak benépesítésében, hiszen egyike volt annak a három falunak, melybe I. Szulejmán rendeletére teljes adómentességet élvező 103 müszellem költözött be. Tekintettel ennek vidékünk törökkori történetében való alapvető fontosságára, szükségesnek tartom a dokumentumot itt is közölni: „Amikor a most nevezett liva újbóli összeírása elrendeltetett, arról is felséges parancs érkezett, hogy az új defterbe a következők jegyeztessenek be. A nevezett livában a Zombor és Baja közötti terület a szultáni hódítás óta üres és puszta, ugyanakkor a birodalom belsejéből a budai végekre tartó és onnan visszatérő utazók útvonala. Az ellenség várainak, Egernek, Gyulának és Szigetvárnak a lovas és gyalogos hajdúi állandóan lesben állnak e vidéken, és nem hagynak fel gonoszságaikkal és gazságaikkal. Feltétlenül szükséges, hogy a vidék benépesüljön és újraéledjen, hogy sátorlakó vándorokból és különböző lakóhelyekről bizonyos mennyiségű rája-népet hozzanak a szóban forgó, kipusztult Aranyas, Gara és Borsód nevű falvakba, akik, miután ezeket benépesítették és újraélesztették, százan szabados lovasként szolgáljanak. Állhatatosan védjék és oltalmazzák a jövő-menő utazókat és a környék népét a hajdúk portyáitól, akadályozzák meg kártevésüket és ártalmukat. Az új szultáni defterbe bejegyeztetett, hogy amíg a száz lovas kitartóan azon van, hogy a szóban forgó vidéket felélessze, a jövő-menő utazóktól a kártételeket távol tartsa, és a vidék védelmében fogyatkozást ne engedjen, a vallási és állami törvények által elrendelt összes adó, rendkívüli hadiadó és szolgáltatás alól mentes és szabad legyen. " ENGEL Pál 2002. (BGD 54. sz.); A szövegben Gara délnyugati részére teszi, a térképen Garától délre, kissé délkeletre jelöli.; CSÁNKI Dezső 1894. 192.; IVÁNYI István 1909.

1. 1-2. CSÁNKI Dezső 1894. 202.; IVÁNYI István 1907. V. 43-44.; ENGEL Pál 2002. (BDG 42. sz.); Iványi szerint „Kajánd a török hódoltság korában elpusztult, neve ma már ismeretlen." Uo.; Ebből nem derül ki, hogy a hódoltság elején vagy az azt követő másfél 100 év alatt néptelenedctt-e el Kajánd, mint ahogy az sem tudható a rendelkezésemre álló adatokból, hogy vajon Kajándra is balkáni eredetű népesség költözött-e. GYÖRFFY György 1987. I. 717-718.; STELTZER, Friedrich 1883. 31-32.; CSÁNKI Dezső 1894. 199.; IVÁNYI István 1907. III. 37-38. IVÁNYI István 1907. III. 39. HEGYI Klára 2001. 1289.; HEGYI Klára - FODOR Pál 2002. 13-14.; Részleteket ill. adatokat közöl: VASS Előd 1989.168-169.