Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Azonosságok és különbségek a közlakosok és a hivatali elit táplálkozásában Félegyházán 1745–1850
80 Bánkiné Molnár Erzsébet egyházára közlekedő postakocsi kocsisától a város határában „mint az dinnye föld mellett jöttek volna ... 3 dinnyét szakasztván" a csősz a posta sípot elvette. 4 Nemes József özvegyének 5 1778-ban Antal fiával történt osztozkodása tükrözi a korabeli termelési szerkezetet. Antalra hagyott az apja három paszta szőlőt, de a veteményesből semmit, viszont a szőlő oldalában levő káposztaföld az övé lett. Lánytestvére, Boris kapott a szőlő középső részéből egy kis pasztát veteményfölddel, a napkeleti végső pasztát pedig egy darab gyümölcsös és veteményes földdel az özvegy kapta. 1784-ben a galambosi szőlőkön felüli szabad földet a tanács kukoricaföldnek osztatja ki. 6 A következő évből dinnyeföld tanácsi osztásáról van adatunk, ugyancsak a galambosi közhomokon. 7 Az osztáskor a tanács megszabta, hogy a parcellák csak dinnye, kukorica, bab és effélék termesztésére használhatók, kölesnek nem. 1791-ben az epreserdőben és annak fölső végénél a szabad földben engedélyezik a bab- és veteményföld kiosztást. 8 A kukorica szántóföldi termesztése 1797 tavaszán kezdődött. Ettől fokozatosan megszűnik a kukorica kerti vetemény jellege, ami azt is jelenti, hogy nagyobb mennyiséget termelnek belőle. Külön kell szólni a burgonyáról. Vidékünkön a burgonya tömeges termesztése a XIX. században kezdődik. A Jászságból 1816-ban jelentették, hogy a krumpli vetése megkezdődött, 9 Félegyházán 1818 tavaszán osztottak krumpliföldet azokból a nyilasokból, 10 amelyeket az előző esztendőben dinnyeföldnek használtak. A legkisebb kiosztott krumpliföldparcella négy öles volt, a legnagyobb két lánc. 11 Eleinte a Jakab krumpli, később a kék krumpli terjedt el. Ezeket a fajtákat egészen az 1850-es évekig termesztették. A kiegyezés utáni korszak kedvelt fajtája a rózsakrumpli és a kiflikrumpli volt. 12 Később egyéb fajtákkal bővült a választék, hiszen az étkezés egyik legfőbb alapanyaga lett. Étkezési felhasználása a XIX. század közepétől országosan kimutatható. Félegyházán a burgonyának a termelési szerkezetben és a család étkezésében elfoglalt helyére a megmaradt földbérleti szerződésekből is következtethetünk. Özv. Ring Mihályné pl. 40 zsákos tanyaföldjéből 10 köböl alá való földet krumplinak szántatott. 13 A krumpli vetés területe évenként változott. Volt, amikor csak három köböl területet ültettek be, pl. 1835-ben, de valamennyit minden évben vetettek. 4 BKML. Kf. Lt. Arc. 23. Caps. 1. Fase. 7. Nol/1775. 5 BKML. Kf. Lt. No 19. Caps. 1. Fase. 4. Nol4/1778. 6 BKML. Kf. Lt. Prot.Pol. 5. p. 450. 7 BKML. Kf. Lt. Prot.Pol. 5. p. 523. 8 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 8. p. 82. 9 SZML. Ж. Fasc.4. No 1896/1816. 10 Nyilas föld = nyílhúzás segítségével kiosztott parcellák, a tőkeföld utáni járulékok. " BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 12. p. 132. 12 SZERELEMHEGYI Tivadar 1882. 212-213. 13 KM. Tört. d. 99. 18.39.
