Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 41 közelében levő Kis-Klissza és Gradina miatt is erősen problémás. Muhi említett térképe közvetlen nyugati szomszédságában Zsárkovat jelöli. Ennek első említését azonban csak 1660-ban ismerjük, ekkor Zsarkovoszelo névvel jelölték, középkori előzményei ismeretlenek. 252 Engel Pál térképén ezen a részen Sarokszentmárton és Nagyszentgyörgy középkori települések vannak feltüntetve, melyek azonban saját nevükön, 17 ill. 31 hánéval vannak felsorolva az 1578. évi defterben. 253 Mindkét zombori kliszára vonatkozik az az evidencia, hogy azonosításuknál kizárólag olyan középkori települések jöhetnek számításba, melyek a török hódítás elején már elnéptelenedtek. Mindazok a falvak ugyanis, melyek a defterek szerint lakottak voltak, név szerint szerepelnek, tehát nem hozhatók kapcsolatba elfelejtett nevű, egykori templomos, immár Kuszának nevezett településekkel. A mai Zombor/Sombor lakott részétől délkeletre feltételezett középkori, de a török korban már lakatlan települések a következők: Kisszentmárton, Szentmiklós, Ivánfalva, Kernend, Falkomár, Hörcsök és Kistelek. Ezek bármelyike lehetett számításbajöhet a két klisza névadójaként (6. ábra). A zombori náhijébe tartozó Sarokszentmárton/Szentmártonhoz 254 - a zombori náhije 1578-ban Szenmártonként 17 hánéval jegyzett településéhez 255 - Engel Pál térképén délnyugatról egy Kisszentmárton nevű hely csatlakozott. Néhány okiratban fennmaradt a neve a 14. század közepétől a 15. század végéig, a török defterekben azonban már nem találjuk nyomát. 256 Engel Pál Telek nyugati határaként egy В ács vármegyei Szentmiklós nevű birtokot jelöl, mely 1477-ben a vele nyugatról határos Szentgyörgyhöz tartozott, ez egyben a hely utolsó említése is. 257 Ezzel azonos Iványi István által Doroszló északi határa tájára helyezett Szentmiklós III., melyet Szentgyörggyel, Talpolcával és Szent Pállal együtt említenek. Azonos lehet továbbá a Szentmiklós IV. elnevezésű hellyel is, melyet Iványi Coborszentmihály, Halmos és Jánosi szomszédjaként említ. 258 Iványi ugyanakkor a zombori náhijebeli Szent Miklósról úgy tudja, hogy 1570-ben 2, 1590-ben 9 házzal említik a defterek, ráadásul „ugyanott 1570 és 1590 évekre egy más Szt- Miklós is van felsorolva 2 ill. 9 házzal. " Engel Pál viszont a IVÁNYI István 1909. II. 180-180.; Felmerülhet, hogy a Zsarkova és Zsarkovoszelo elnevezések esetleg származhattak-e a Sarok szóból. ENGEL Pál 2002. (BDG 10. sz.); Engel Sarokszentmártont Sombor/Zombor déli, Nagyszetngyörgyöt pedig délkeleti részén feltételezi. Uo. Iványi István ezen a helyen nem ismert ilyen nevű települést. Szerinte Szentmárton, Sarokszentmárton, Kisszentmárton és Belsőszentmárton, „ezen több megkülönböztető jelző-névvel említett Szentmárton helység mindRigyica alatt, Sztanisics vidékén lehetett." IVÁNYI István 1907. IV. 123-124.; Errefelé viszont Engel Pál nem jelöl hasonló nevű falut. Az is kérdéses, hogy a zombori náhijében 1554-ben 2, 1570-ben 3, 1578-ban és 1590-ben 17-17 adózó háztartással jelzett Szenmárton falu (IVÁNYI István 1907. IV. 123.) azonos-e Sarokszentmártonnal, illetve ezek az adatok ugyanarra a Szentmártonra vonatkoznak-e. ENGEL Pál 2002. (BDG 10. sz.) ENGEL Pál 2002. (BDG 6. sz.) ENGEL Pál 2002. (BCS 8. sz.); Engel Szentgyörgyöt Szivác/Sivac északnyugati határába teszi (Uo. BDG 10. sz.), azonban attól inkább nyugati irányba esik, fenntartva persze, hogy az Engel-féle középkori térképnek a maival való összevetéséből természetszerűen adódhatnak eltérések. IVÁNYI István 1907. IV. 125.
