Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai

A helvéciaiak búcsújárási szokásai 391 szat, a bűnt! Légy kalauzunk utunkon, segíts és vezérelj minket szeretteink körébe! Állj mellettünk életünk egész folyamán, de főképp halálunk óráján! Isten veletek immár ti szent hegyek és völgyek, akik nekünk szállást adtatok. Isten veletek jó lelkiatyák, és testvérek, ti boldog lakói e szent helynek. Isten veled Szentkút Tündöklő Csillaga, kedves Édesanyánk, Szűz Mária. Isten veled, Isten veled. Vezető: Imádkozzál érettünk Istennek szent Anyja szentkuti Boldogságos Szűz Mária! Búcsúsok: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. Vezető: Uram, hallgasd meg könyörgésünket. Búcsúsok: Es a mi kiáltásunk jusson elődbe. Vezető: Mondjunk áldást az Úrnak. Búcsúsok: Istennek legyen hála. Vezető: A megholt hívek Isten irgalmából békességben nyugodjanak. Búcsúsok: Jézus, Mária szent nevébe. Amen. Ezt követi az elbúcsúzó ének: ^ -8Most jött el az i - dö, mert ü - tött az ó - ra, Ш£шт m m Most szó - Ht e hely - tői va ló meg - vál - tás - ra. J */ m 7 _bSi2 Ш • • m jajj, hogy kell meg - vál - ni e drá - ga szent hely - tői, É - gi Szűz - a - nyánk - nak ke - gye - lem - ké - pé - töl. 1. Most jött el az idő, mert ütött az óra, Most szólít e helytől való megválásra. Jaj, hogy kell megválni e drága szent helytől, Égi Szűzanyánknak kegy elemképétől.