Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Merinu Éva: A helvéciaiak búcsújárási szokásai
392 Merinu Eva 2. Szentkúti Szűzanyánkjaj de fáj a szívünk, Hogy téged e helyen tovább nem szemlélünk. Jaj talán utószor láttuk szent képedet, Mához egy évre tán sírhant fed bennünket. 3. Jaj, de árvák vagyunk, jaj de árvák leszünk. Szentkúti Szűzanyánk, ha tőled elmegyünk. Oh ne hagyj bennünket árván eltávozni, Mint egyetlen gyermek innen elbúcsúzni. 4. Kegyelmed harmatát szívünk fájdalmára, Előtted könyörgünk, hints le, oh Szűzanya. Van még hely számodra kitárt keblünkbe, Óh jöjj el mivelünk egek ékessége. 5. Óh fogadd el tőlünk végbúcsúzásunkat, Melyben felajánljuk tenéked magunkat. Otthon levő szülőnk, gyermekünk, rokonunkat, Hitvestársunkat és minden jóbarátunkat. 6. Terjeszd ki még egyszer anyai kezedet, Oh Szűzanyánk áld meg búcsúzó népedet. Ha nem látnánk többé áldott szent képedet, Szentkúti Szűzanya ne felejts el minket. 7. Ha az élet napja fölöttünk beborul, És a mi szívünkre gyászsírhant domborul Kegyelmed könnyítse sírunk nehéz hantját Könyörgésed adja lelkünk égi álmát. 8. Isten veled szent hely, Isten veled szent kép. Zokogva búcsúzik tőled e buzgó nép. Vedd fel, óh Szűzanyánk égi lobogódat Vezesd szerencsésen búcsújárásunkat. Ámen. 49 1 A tanulmányban megjelenő imaszövegek és népénekek nem csupán a helveciaiak körében ismertek. Általánosan elmondható, hogy az ájtatosság eme megnyilvánulásai elsősorban magához a kegyhelyhez köthetőek. Ezen imák és Mária-énekek elterjedése és ilyen hosszú idő alatti fennmaradása elsősorban annak köszönhető, hogy kegyhelyen élő páterek igyekeztek egyöntetűvé tenni a Szentkút áhítatát, és megakadályozni a mindenféle irányból érkező zarándokok által hozott ú. n. ponyva imádságok és énekek elszaporodását. Páter Zadravecz István szavaival élve: „A Szentkút őrei éberen ügyelnek arra, hogy a kegyhely területén, nyilvánosan, csak ezen imák, áhítatgyakorlatok és énekek használtassanak - melyeket az Egyház jóváhagyott". ZADRAVECZ István 1934. 35.
