Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében
„Táncolhat az a ló a csillagos egekbe" 301 indútak is, szóval. A mönyecskével. Mög mind a hárman röpültek. Akkó fölültek a varjúnak a hátára, hát osztán, mikó fölültek, a ló kezdött nagyon kaparni az istállóba, oszt fölébredt az ollófejű ember. Kérdezte, hogy hát mi van. Azt mondja, hát így és így. Hát akkor ráültek az izére, de nem érték utol, mer azok má elmöntek. Nem tudták utolérni. (F. Z. Nem a hatlábún menekültek?) A hatlábún ment ű, szóval a nyóclábú az izéje vót. Összekevertem má. Az izének vót nyóclábúja, akit a fiatalember ... Elég az, hogy nem tudta utolérni. Akkor elvitték az öregpapáhó, aki az állatok királya vót. Azt mondja: Most má ne féljetök. Most má elmehettek ezzé, most má nem éri utol azzal a lóval ezt a lovat, szóval. No, osztán annak a lónak hat lába vót. Minden szegény parasztember arról álmodott, hogy életében legalább egy talpalatnyi földet meg egy lovat szerezhessen. A valóságban soknak sikerült is néhányszáz négyszögölet, esetleg egy-két holdat megvásárolni. Lovat azonban kevesen tudtak venni, s az is inkább kivénhedt, beteges állt volt. Tartása is nehézségekbe ütközött, hisz nem volt rétje gazdájának, nem tudta elegendő szénával etetni, ezért a szegény ember lovai soványak voltak. Az anekdota szerint így dicsekedett a szegény ember: Két lovam van. Az egyiknek a neve Jóvóna, a másiké meg: Havóna. 236 Az is lehet, hogy valami mesetöredék őrződött így meg, mindenesetre jól kifejezi a szegények vágyálmát. Idős Koprivanacz János, akinek ragadványneve Balázsmisa volt, a harmincas években halt meg. Jó mesélő hírében állott. Méltó párja lehetett volna Háry Jánosnak vagy Munchausen bárónak. Történeteivel gyakran elszórakoztatta munkavagy beszélgetőtársait. Lódításai miatt szólássá vált a faluban: Lázse, koa Balázsmisa. (Lódít, mint a Balázsmisa.) Szegény ember volt máskülönben néhány holdas birtokkal, de lovait leginkább a gebe szóval jellemezhetjük. Mégis sokszor dicsekedett velük. Aki nem hitte el képtelen történeteit, azzal rögtön összeveszett. Az alábbi történet elmesélése után egyszer Szérina Károly bácsival összevesztek. Elég vót őket szétválasztani, mer azt mondta: Az istenedet teneked, te bolond vagy! Ez meg neki: Ki vagyok én neked? Oszt akkor összevesztek. 231 Bencze Miklós szállási csárdás így mondta el egyik hazugmeséjét. Ak.: Jelencsity Mihály, 60 é. (1968). Ak.: Bencze Miklós (Bátya).
