Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
28 Wicker Erika Kálmánnak a figyelmét, s ennek köszönhetően került sor a „ Wámoscher Nándor tagtárs úr szállásának Klisza nevű dűlőjében emlegetett" középkori templom és temető - legalább - részleges feltárására, ahol előbbiek mellett „újabbkorbeli tárgyak kerültek napfényre. " 163 A lelőhely fontosságára és a forrás nehéz hozzáférhetőségére tekintettel Gubitza leírásának lényegesebb részeit szó szerint ismertetem: A „területen szőlő alá rigoliroznak és [...] a munkások ásás közben régi edény-cserepeket, tűzhelyeket, késeket, sarlókat stb. találtak. Az egyik munkás [...] tudakozódásomra azt is jelentette, hogy e helyhez közel van egy nagyobb domb is, melynek tetején valamikor épület állhatott, környékén pedig valami régi temető lehetett, mert a mélyítő-eke lépten-nyomon kő- és vakolat törmeléket, továbbá embercsontokat hozott fel. " 164 Az egykori középkori templom feltárása 1898 december végén kezdődött: „A dombot - egy észak-dél irányban húzott, másfél méter széles árokkal átvágattam. Arról győződtem meg, hogy azon csakugyan volt valamikor valami kisebbszerű (10-12 m. hosszú, 7 m. széles) épület; valószínűleg templom, (ettől kapta a dűlő is a nevét: Kiissza, Eclesia, Egyház), melynek alapja diribdarab mész- és homokkőből volt építve. Fekvése: kelet-nyugoti. A falak irányát ma már csak az eke által széthordott törmelék jelöli. 1 A templom körüli temető néhány sírja és a település részlete is feltárásra került: „A domb lejtőjén mindenfelé sűrűn, rendetlenül szétszórt sírok feküsznek. A feltárt sírok egyikében, az eke által megsértett koponya mellett, vékony sodronytekercseket és 21 szem apró, zöld gyöngyöt találtunk. Ennek közelében pedig - egy gyermeksírban - rézboglárokkal díszített keskeny bőrövet találtunk. Még egy női sír érdemel említést, melyben a koponyán fényes fejdíszre akadtunk. A koporsó nyomát itt-ott már csak egy-egy elrozsdásodott, kovácsolt szeg jelölte. A csontok azonban nem igen korhadtak el, a mit a domb laza, száraz és homokos voltának tulajdoníthatni. A lakó-telepek a domb déli lejtőjétől 30-35 méternyire feküdtek, s közönséges, földbevájt kunyhókból állottak. " Igen sok kerámia, vasleletek (kések, patkók, sarkantyúk, sarló, csiholóvas, szegek, kapcsok, stb.), őrlő- és kaszakövek kerültek elő a területről, továbbá öt érem: Károly Róbert, I. Ulászló, II. Béla - II. István pénzei és két római veret. 166 A Klisza a Szemzőszállásnak is nevezett Wámoscher-szállás egyik dűlője volt. 167 Középkori előzményének meghatározására Gubitza Kálmán is kísérletet tett: „Kuszánkról úgy a községünk és vidékére szóló történelmi följegyzések, mint a régi térképek is, mélyen hallgatnak. Tehát, hogy mi volt a neve ezen elpusztult községnek? kik lakták? mikor vagy mily körülmények között tűnt le az élet szinpadGUBITZA Kálmán 1899a. 10. GUBITZA Kálmán 1899b. 65. GUBITZA Kálmán 1899b. 65-66. GUBITZA Kálmán 1899b. 66-68. A „régi Szemző, utóbb Wámoscher szálláson a múlt század második felében egy cserépedényben több francia és kevés német apró ezüstpénz leltek." MUHI János 1944. 21-22.; A 12. század közepi lelet pontos helye nem ismert, így az sem, hogy a Klisza helyén állt középkori településhez tartozott-e.
