Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 29 járói? mind olyan kérdések melyekre csak ingadozó meghatározásokkal felelhetek. Az érmék után indulván feltehető, hogy e község a XII-XV. században még fenállott, de lehet, hogy még a XVI. század elején is szerepelt. - Az 1522. évi dézsmalajstromban Monostorszeg mellett említtetik valami Kernend nevű község is, a mely a monostorszegi erdő mellett feküdt. Nem-e annak a romjai ezek?" Ez az a Kemendin, melynek Iványi szerint „megfelel a mai Kemény erdő Monostorszegnél", és amely 1570-ben a maga mindössze 4 adófizető háztartásával a zombori náhijéba tartozott. 169 A nyilvánvalóan a kemény és Kemend/Kéménd szavak hasonló hangzására alapuló azonosítást Engel Pál nem fogadta el, mivel Kemend/Kemendint, az 1578-ban Kamendin=Kuruseva néven, adófizető háztartások nélkül a zombori náhijében összeírt települést Sztapár/Stapar keleti határrészére tette. 170 A Monostorszeg-Klisza azonosítását igencsak megnehezíti, hogy a mai Monostorszeg és Zombor között igen sűrű volt a középkori településhálózat, ráadásul egyik település pontos helye sem ismert. Engel Pál térképén a mai Monostorszegtől keletre jelöl egy Vél nevű, a törökkorban elnéptelenedett falut, amelyet 1578-ban Vinye néven, már pusztaként tartottak számon a zombori náhijében. 171 Ettől Zombor felé egy Baracskaszentgyörgy/ Szentgyörgy nevű egykori birtokot tüntet fel. 172 Valószínűleg egyik sem volt a Klisza névadója, ahogy Kisbaracska/Baracska, 1578-ban Male Baracska a zombori náhijében, adófizetők nélküli 173 elnéptelenedett falu sem, mivel feltételezett helye északabbra esik a Kuszától. Elméletileg szóba jöhetne még Bács-Bodrog vármegye legtitokzatosabb települése, a nagy középkori múltú Bodrog város, 1578-ban a zombori náhije 14 hánés Bodorog települése, 174 helye azonban máig sem tisztázott. A Bezdán/Bezdan és Monostorszeg/Backi Monostor között feltételezett város állítólag azért tűnt el nyom nélkül, mert „a Duna elmosta a várat és Monostorszeg határából is jórészt. Bodrog tehát most a Duna medrében van. " 175 Volt azonban a környéken még egy település, mely a török korban is tovább élt. 168 GUBITZA Kálmán 1899b. 69. 169 IVÁNYI István 1909. II. 128.; Említ egy Kernend nevű falut, melyet Hódság/Odzaci környékére valószínűsít. Uo. 127-128.; Adatait feltehetően Steltzer Frigyestől vette, aki két Kernend nevű települést sorolt fel: Kamendint és egy, az 1522. évi tizedjegyzckben említett Kemendet, melyet a monostorszegi Kemény erdővel azonosított. STELTZER, Friedrich 1883. 15. 170 ENGEL Pál 2002. (BCS 7. sz.) 171 ENGEL Pál 2002. (BDG 2. sz.); Iványi István nem közli egyik névalakját sem, Csánki Dezső az 1522. évi tizedlajstromra hivatkozva csak birtokosai nevét említi. CSÁNKI Dezső 1894. 212. 172 ENGEL Pál 2002. (BDG 36. sz.); Baracskaszentgyörgyöt Iványi István nem említette, Csánki a Baracska melletti Gyurittyal azonosította. CSÁNKI Dezső 1894. 209. 173 ENGEL Pál 2002. (BDG 36. sz.); Csánki és Iványi csak a Baja alatti Baracskát említik. 174 Bodroggal számosan foglalkoztak, itt és most - helyszűke miatt - a középkori történetére vonatkozó adatokat nem részletezem, megtalálható egyebek között CSANKI Dezső 1894. 190.; IVÁNYI István 1907. V. 17-18.; Uő 1909. I. 33-41.; Török kori adatok: ENGEL Pál 2002. (BDG 35. sz.); Iványi úgy tudja, hogy „Bodrog [...] 1560-ban [...] már nem fordul elő. " IVÁNYI István 1909. 1. 38. 175 IVÁNYI István 1907. V. 17.
