Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében

„Táncolhat az a ló a csillagos egekbe" 249 házassággal. A közmondásban a lovak neve magyar. A Cicka kece, a Nota ne ce. (A Cicka indít, a Nóta nem indít.) A bátyai népi emlékezésekben is számon tarthatták az ős lovainak nevét, mert Markó József tanító így beszélt családja eredetéről: Egyik ősanyámnak öt fiú gyermeke született: Markeje, Vinkeja, Jozeja, Paveja és Andreja. Az egyikük megnősült és Markó-szállásra költözött. Csodaszép lovai voltak. Nagyapám még tudta is a lovak nevét, de én már nem tudom. (A személyek neve megmaradt, a lovaké kihullott az emlékezetből.) A hősmese paródiája a hazugmese. Ezzel magyarázható, hogy ebben is számontartják az állatok nevét - ami ott talán a hitelességet is szolgálta, s később stiláris elemmé vált - megtalálható a Fekete Ferenc által elmondott Szúnyog lábán az égbe című hazugmesében. Itt a történet a hosmesei égigérő fa megmászásának a motívumával indul, a hazugmese hőse pontosan úgy kúszik fel az óriási szúnyog lábán az égbe, mint a hősmese kiskondása az égigérő fán.

39 Nos, ebben a paródikus alkotásban már nem lovak, hanem nyilván a műfaj fordítottsága miatt, ökrök nevei szerepelnek. Befogtam a kilenc ökröt. Az ökrök nevei voltak: Körmös, Högyös, Dudás, Darázs, Daru, Villás, Bodor, Gatyás. (Hogy a kilenc ökör neveként csak nyolcat sorol föl, a hazugmese természetéből következik.) Egy történeti monda szól arról, hogy 1848-ban a bátyai zsellérek épp az uraság kerítését javították, amikor Kalocsáról szürke lovon érkezett egy ember, aki kihirdette, hogy megszűnt a robota.

40 A ló lehetett tanulékony, szófogadó, engedelmes vagyis jámbor, kezes, de akadt ravasz, rosszindulatú, csökönyös, és fáradékos (fáradékony) is. A nagyon megkímélt ló könnyen válhatott kényössé. Az elhanyagolt, rosszul táplált, sovány lovat gebének mondták. A jó lovat gyakran hasonlították a sárkányhoz. Olyan vót az a ló, mint a sárkány.

41 Szokták mondani, hogy úgy mennek a lovai, mint a sárkány. Vagy ha két lova volt, mint két sárkány. Vagy úgy megy, mintha sárkányok húznák a kocsit. A lovat így indították: Csillag, née! Vagy: Gyí! Megállítás: Psz, hő! Hóha! Vagy: Ha! Vagy: Hő! Fordítás, oldalazó mozgás: Tüled, née! Hátramenet, tolatás: Curukk! A csikó megszólítása, félreküldése: Csőt, née! Maci, née! Föltűnő, hogy a legtöbb gazda Bátyán a lovával általában magyarul beszélt, magyarul szidták, dicsérték.

43 39 FEHÉR Zoltán: Bátya 2005. 40 FEHÉR Zoltán. 1965. 41 Ak.: Jelencsity István, 63 é. (1962). 42 Ak.: Fehér Zoltánné Jelencsity Anna, 32 é. (1962). 43 FEHÉR Zoltán 1996. 146.