Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Fehér Zoltán: „Táncolhat az a ló a csillagos egekbe” – A ló a bátyai nép életében

250 Fehér Zoltán Még a valamikori szállási csárdára is kiírták: Hóha, Sárga! Itt a csárda, Itt a világ közepe! 44 Legeltetés 1728-ban Bátya és Varajt puszta területén a legelő 150 földesúri szarvasmarha és 20 ló számára elegendő a kedvező nyári hónapokban. A Duna kiáradásai alkalmával kénytelenek a Kalocsai Érseki uradalomtól legelőt bérelni saját állataik számára, amíg a víz vissza nem húzódik. Mivel az áradás néha fél évig is eltart, a legelőbérlésből nincs több hasznuk, mint ami napi szükségleteiket fedezi?

5 1851-ben a 4740 holdas bátyai határból 3000 hold a legelő,

46 s ezen 1859-ben, az úrbéri per idején, a bátyai bíró szerint több mint 2000 darab ló és szarvasmarha ... egyedül a nép ... kezén létezik

41 Ugyanebben az évben egy összeírás 14 bátyai pásztornak a nevét őrizte meg. Közülük Tuptsia Sándor csikós számadó - Bátya község ménes számadó, Zsigmond József csikós számadó, Bencze János csikós bujtár. (A többiek, gulyások juhászok, kanászok.)

48 1857-ben feljegyezték, hogy a Kesina háton 1 kőkút található.

49 Valószínű, hogy a Kesina hát Kesely hátat, a lólegelőt jelenti, a kőkút pedig téglával kirakott kutat. Bajnai József 1862-ben a kalocsai sárközi állattartásról a következőket írja: Takarmánynövény alig termesztetik, s a téli istállókba szorult számos marha kukoricaszárral, mely felvágatlan, s füllesztetlen állapotban dobatik elé vagy tavaszi búza szalmán csikorog, s téli takarmányozáson elsatnyulva kora tvasszal űzetik gyenge mezőre - mint mondják - 'erősödni'. Lóherést keveset láthatni, s a kocsi előtt kifogott ló vagy ökör most is még csak a mezőre veretik jóllakás végett, s ha szükség van rá, mezőrül hajtatik terhö mellé. Ilyen furcsa szokás mellett nem csoda, ha a munka lassan megy, mert a marhát sem lehet étlen hajtani sokáig a nélkül, hogy a szolgálatot végképp megtagadja, s nem is lehet sokat várni oly marhától, mely erejét a mező bogaraiból szedi össze, s ezért ismét csodálni nem lehet, ha sekély szántásra is 4-6 csontos nagytermetű ökröt kell fogni az eke elé.

50 A téli időben is legelőre csapott ló nem tudott legelni. Vegetált. Innen a szóláshasonlat: Drema, koa kobila na mrazu. (Szunyókál, mint a kanca déren.) A legeA világ közepe sok nép kozmogóniájában ismert ősi képzet. Az a pont, ahol az ember legjobban érzi- magát. A hitvilág szerint itt állott az égigérő fa, amelyen kapcsolatot lehetett teremteni a fölső világgal. OL. С. P. I. 4. pag. 793-794. (Megjegyzések Bátya birtok 1728. évi adószedői összeírásához. A latin nyelvű szöveg magyar fordítása.) FÉNYES Elek 1851 Tehát a határ 63,3%-a legelő. PL Úrbéri iratok. Bátya III. 1859. BL Bátya V. 309/2 1859. KÁL Bátya V. számadása Ivota János Bátya község adószedőjének 1857/58 évre. BAJNAI József 1862. 18.